Japán a munkamániások országa, a 2015-ös pénzügyi évben közel 1500 ember halt bele a rengeteg túlórába. Már nevük is van az ilyen áldozatoknak:
karoshi.
A legelborzasztóbb számok az egészségügyben, a szociális ágazatban, illetve a szállítás és építőiparban dolgozók esetében tapasztalhatóak, ugyanis ott kimagasló a munkaerőhiány, így még nagyobb terhelésnek vannak kitéve a dolgozók.
Hiroshi Kawahito, a “Karoshi” Áldozatok Nemzeti Védelmi Tanácsának főtitkára arra figyelmeztetett, ha nem ismerik fel a problémát, az elhalálozási arány akár tízszeresére is nőhet. A japán kormány ugyan hirdetésekkel küzd a jelenség ellen, de ez kevés. A főtitkár szerint az egyetlen megoldás, ha csökkentik a munkaidőt.
Azok, akik önkézzel vetettek véget életüknek, vagy több mint 160 órát túlóráztak az azt megelőző hónapban, vagy minimum 100 órát folyamatosan, negyedéven keresztül.
A “karoshi” esetek növekedésében szerepet játszhat a munkavállalók rövidtávú alkalmazása, a lazán kezelt munkajogok, vagy a hierarchikus irodai kultúra, aminek következményeképp a fiatalabb dolgozók kényelmetlenül érzik magukat, ha hamarabb mennek haza a munkából, mint idősebb kollégáik.
A folyamatos teljesítménykényszer hamar kiégéshez vezethet, a munkavállalókat ritkán dicsérik meg, állandóan azt érzékeltetik velük, hogy nem dolgoznak eleget, mások mennyivel jobbak náluk, mennyivel többet bírnak.
Tavaly decemberben az egyik nagy japán étteremlánc, a Watami 820 ezer fontot, átszámítva 326 millió forintot fizetett kártérítésként egy huszonhat éves lány családjának, aki a túlórák miatt lett öngyilkos, még 2008 júniusában.
Úgy tűnik, a kormány végre konkrét lépésekre szánta el magát, még tavaly kötelezővé tették minden munkavállalónak a szabadságok kiváltását, és idén márciusban 45 órában maximalizálták a havi túlórák számát.
