A LeitnerLeitner adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló cégcsoport rámutat: 2004 óta 16 olyan adónemet vezettek be Magyarországon, amelyek kizárólag bizonyos szektorokat, iparágakat vagy tevékenységeket terhelnek. 2015 végén hárommal több különadó volt hatályban a magyar adórendszerben, mint 2013-ban.
A különadók előnye, hogy kevésbé függenek a nemzetközi jogszabályoktól, a hagyományos adónemekkel szemben könnyen, rugalmasan alakíthatóak. 2012-ben csak az ágazati különadók 21,3 százalékkal, 2013-ban a pénzügyi tranzakciós illeték 20,9 százalékkal csökkentették a hiányt. Az adótanácsadó cégcsoport szerint ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a törvényalkotók a különadókkal talán csak azt a bevételkiesést igyekeztek ellensúlyozni, amit például a csökkentett társaságiadó-kulcs kiterjesztett alkalmazása és a különböző adókedvezmények okoztak.
Ha saját zsebből gazdálkodják ki az új adóterheket, akkor az ebből eredő költségcsökkentés a beruházások rovására mehet. Ha azonban a fogyasztókra terhelik, akkor az áremelkedés csökkentheti a keresletet, vagyis a cégek bevételeit is, ami szintén a kiadások visszafogását eredményezheti. A csoport szintén problémaként említette, hogy a szektorok közt nincs egyenlően elosztva a különadóteher. 2015-ben például a legtöbb különadó a pénzügyi szektort terhelte: a kumulált különadó-bevétel több, mint 57 százaléka innen származott. Az is kifogásolható, hogy 2013 óta nincs érdemi változás az adók bevezetésének módjában: a jogalkotási folyamat, a felkészülési idő rövid, a gyorsan bevezetett adók sokszor nem eléggé átgondoltak.
A LeitnerLeitner szerint a különadók rendszere akkor lehetne fenntartható, ha például csökkentenék a szektorok közti különadó-terhelés különbségét. A bizonytalan, a beruházókat elriasztó gazdasági környezet elleni legfontosabb lépés pedig az érintettekkel történő előzetes és rendszeres egyeztetés, valamint az adónemmel kapcsolatos hatások alapos felülvizsgálata lehetne.
