Az Európai Bíróság vethet véget az állami étkezési utalványok monopóliumának. Kedden döntenek a cafeteria-rendszerről, illetve arról, indokoltan korlátozta-e a kormány a letelepedés és a vállalkozás szabadságát, amikor négy éve átalakította az adókedvezményeket. A Világgazdaság szerint az Erzsébet-utalványnak nincs sok esélye, miután az előzetes főtanácsnoki vélemény szerint azzal a kabinet uniós jogot sértett, indokolatlanul juttatta előnyhöz az ezeket forgalmazó állami társaságot, és az előzetes vélemény ugyan nem kötelező jellegű a bíróságra nézve, de az ítélet nem sokban szokott különbözni tőle. Vagyis valószínűleg vissza kell majd engedni a kedvezményes étkezési jegyek piacára a francia cégeket, amelyek még kártérítést is követelhetnek.
A SZÉP-kártya esetében az előzetes vélemény alapján kisebb változásokkal is beérheti a bíróság, a rendszerben egyetlen valós korlátot kell eltörölni: nem lehet előírni, hogy a kibocsátónak minden nagyvárosban legyen ügyfélszolgálati irodája. új szereplők továbbra sem léphetnek be azonnal a piacra, mivel az megmaradhatna, hogy a kibocsátóknak legalább ötéves együttműködése kell legyen egy önkéntes pénztárral.
A gazdasági lap szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi állásfoglalása is jelzi, hogy a kormány az Erzsébet-utalványnál nagyobb visszavonulásra, a SZÉP-kártyáknál apróbb engedményekre kényszerülhet. A tét egyébként óriási, hiszen a két legnépszerűbb juttatásról van szó. Egy nemrég publikált felmérés szerint a cégek 32-37 százaléka fix juttatásként, 77-79 százaléka választható cafeteriaelemként alkalmazza a SZÉP-kártyát, Erzsébet-utalványt minden második társaság ad fix juttatásként, 65 százalék kínálja cafeteriaelemként.
