Támogatásból építünk energiapazarló épületeket
Előzetes kalkulációk szerint az új családi otthonteremtési kedvezmény évi 3 ezerrel több új ingatlan építését teszi lehetővé, de 2020-ra a jelenlegi 8-9 ezerről akár 25 ezerre is nőhet az újonnan épített otthonok száma. A szakértők szerint a januártól életbe lépett könnyített feltételek ugyan növelik az igénylők számát, de energiahatékonysági szempontból korszerűtlen házak építésére motiválnak.
A 2015. január 1-jétől életbe lépett rendelet módosította az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendeletet, azaz a támogatásból, költségvetésből, pályázatból, uniós finanszírozással épülő ingatlanok esetében már a 2018-as energiahatékonysági előírásokat kell alkalmazni, amely a nulla energiaszint felé közelít. A szabályozás alól azonban az új CSOK-rendszerben támogatásban részesülők a januári módosítások nyomán felmentést kapnak és a korábban a támogatási rendszerbe épített 10, 20, illetve 30 százalékos energetikai bónuszok is megszűntek – állapítják meg a cég szakértői.
Az uniós direktíva szerinti rendeletnek megfelelően a jövőben tehát „A”, míg a CSOK-rendszerben akár „D” energetikai besorolású házak is épülhetnek Magyarországon, noha a közeljövőben épülő ingatlanok várhatóan 2018-ra készülnek el, vagyis az lenne szerencsés, ha ezek is megfelelnének az akkor már érvényben levő szigorúbb energiahatékonysági szabályoknak.
A hitelt is könnyebb lenne fizetni
A CSOK-nál ugyan az előírások nem teszik kötelezővé, de a 10+10 millió forintos támogatást igénylőknek mindenképpen érdemes hosszú távon gondolkodva, azzal kalkulálniuk, hogy amennyiben energetikailag korszerű ingatlant építenek vagy vásárolnak, akkor egy családi ház esetében a fűtési költség akár 50 százalékát is megspórolhatják. Az ilyen módon megspórolt összeget pedig lényegében a második 10 millió forint hiteltörlesztésébe forgathatják vissza – mondta a cég ügyvezető igazgatója, Aszódy Tamás.
A támogatási rendszer használt ingatlanok vásárlására és bővítésére is igényelhető, viszont meglévő ingatlan felújítására nem, a magánszemélyeknek szóló áfavisszatérítés pedig szintén csak új építés esetén vehető igénybe. Ezáltal a meglévő családi házak energetikai fejlesztése, hőszigetelése sem támogatott.
Az áfacsökkentés segítheti a felújításokat
A nemzetgazdasági miniszter decemberben az áfacsökkentés bejelentésekor nem zárta ki, hogy hosszabb távon a felújításokat, korszerűsítéseket is támogassák. Erre égető szükség van, mert a jelenlegi családi ház állomány energetikai szempontból rendkívül rossz képet mutat (mindössze 10,7 százalékuk számít energetikai szempontból korszerűnek). A legnagyobb energiamegtakarítási lehetőséget ez a rossz műszaki állapotban lévő lakásállomány felújítása jelentené.
A statisztikák szerint évente 38 ezer ingatlant újítanak fel. Amennyiben ezekre is kiterjesztenék a CSOK-ot illetve az áfa-visszatérítést, az lehetőséget nyújthatna arra, hogy hazánkban az energiapazarló épületek európai összehasonlításban is kiemelkedően magas száma csökkenjen – mondta a cég marketingvezetője, Kanyuk László.
A családoknak azonban ezek a beruházások megterhelőek, a legtöbben pedig még a kedvezményes kölcsönöket sem tudják igénybe venni. A Knauf Insulation januári lakossági felmérése szerint a nem vagy nem megfelelően szigetelt ingatlanban élő tulajdonosok 55 százaléka csak akkor tudná elvégeztetni a hőszigetelési munkálatokat, amennyiben ahhoz állami pénzügyi segítséget kapna.