A Miniszterelnökségtől tavaly érkezett bejelentés a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH), de a hivatal vizsgálata szerint nem volt valószínűsíthető a jogsértés – vagyis a kartell –, és ezzel a GVH lezárta az ügyet, nem indított eljárást az érintett cégek ellen. Csakhogy a bejelentő, vagyis a Miniszterelnökség jogorvoslattal élt.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság pedig hatályon kívül helyezte a GVH-nak azt a végzését, amelyben megállapította, hogy a versenyfelügyeleti eljárás indításának feltételei nem állnak fenn – írja a Világgazdaság.
Ezek után a versenyhivatalnak nem volt más lehetősége, mint hogy érvényt szerezzen a bírósági határozatnak, vagyis vizsgálódnia kell.
A kartellezésnél az esik a legsúlyosabb megítélés alá, amikor közbeszerzésben játszanak össze a szereplők. Ilyen esetben, ha beigazolódik a kartell, akkor a cégek legfeljebb az előző évi nettó bevételük 10 százalékára büntethetők, de a Btk. alapján akár személyi felelősség is megállapítható, ami börtönbüntetést is maga után vonhat.
