Nem ördögtől való az állam gazdasági szerepvállalása, ezt még a legszélsőségesebben liberális közgazdászok sem állítják, hiszen az államnak kell megállapítania a piac és a verseny játékszabályait. A kérdés az, miként alakul a kettő egyensúlya – ez nálunk az utóbbi időben az állam javára tolódott el – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Chikán Attila.
Tőkések bizonyos köre
A rendszerváltás óta mindig is a figyelem középpontjában van a magyar tőkésosztály erősítése. Persze jó, ha erős a magyar tulajdonosi réteg, itt sem szabad azonban túlzásba esni. Hiszen abból a szempontból, hogy mekkora hasznot hoz a társadalom számára egy vállalkozás, nem az a fő kérdés, hogy magyar vagy külföldi kézben van-e – véli a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség-kutató Központjának igazgatója.
Nemcsak akkor van szó korrupcióról, ha valakinek közvetlenül a zsebébe teszik a pénzt, hanem akkor is, ha a közbeszerzések és egyéb eljárások során mindig ugyanahhoz a körhöz tartozók kapják a támogatást.
Uniós támogatás nélkül nem lenne növekedés
Ez azért különösen káros a gazdaság számára, mert erőteljesen torzítja a versenyt. Hiszen annak nagyon kicsi a valószínűsége, hogy ezeknél a nyerteseknél hasznosul társadalmi szempontból is a legjobban a pénz. E mellett a közvetlen gazdasági kár mellett felmérhetetlen az a negatív hatás, amit ez a gyakorlat a társadalom erkölcsi színvonalára, hangulatára gyakorol.
Nagy gond, hogy 2004 óta kapjuk a közösségi támogatásokat, mégsem tudtuk úgy hasznosítani az ezermilliárdokat, hogy valóban erősödjön a magyar gazdaság, és önállóan, külső támogatás nélkül is képes legyen a növekedésre.
Az interjút ide kattintva olvashatja a magyar nemzet Online-on.
