Magyarországnak a foglalkoztatáspolitikában nagyon jó eredményei vannak, érdemes megosztania azokat a tapasztalatokat és az elmúlt években kialakított gyakorlatokat, amelyek eredményeként nőtt a foglalkoztatás, csökkent a munkanélküliségi ráta, valamint jelentős hátrányos helyzetű csoport kapcsolódott be a foglalkoztatásba – mondta Varga Mihály pénteken az MTI-nek Párizsban.
Hozzátette: sikerült azt is elérni, hogy a közfoglalkoztatáson keresztül az oda bekerülők 12-13 százalékát vissza tudjuk integrálni az elsődleges munkaerőpiacra.
Elmondta azt is, hogy Magyarország az egyik legnagyobb mértékben tudta növelni a foglalkoztatási arányokat az OECD-tagállamok közül, és ez jó példa lehet más országok számára.
A nemzetgazdasági miniszter Párizsban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) foglalkoztatási, munkaügyi és szociális ügyekért felelős bizottságának miniszteri szintű ülésén szólalt fel.
Nagyon komoly áttörés
A miniszter a tanácskozás szünetében az MTI-nek elmondta, hogy “nagyon komoly áttörést” ért el Magyarország, mert az OECD eleinte bizalmatlanul állt a közfoglalkoztatáshoz, s úgy vélte, hogy más eszközökkel gyorsabban lehet növelni az elsődleges munkaerőpiacra visszakerülők számát. A magyar példa Varga Mihály szerint bizonyítani tudta, hogy az 5-6 éve munka nélkül lévő embereknek az első lépcső lehet az, hogy közfoglalkoztatási programban vesznek részt.
Az OECD számára mindez az bizonyította, hogy a magyar megoldásban van ráció, van eredménye és érdemes más országok számára is javaslatként bemutatni – hívta fel a figyelmet Varga Mihály.
Kifejtette: Magyarország elérte, hogy a rendszerváltozás óta a legkedvezőbb foglalkoztatási ráta alakult ki, 563 ezerrel többen dolgoznak, mint öt évvel ezelőtt, a munkanélküliségi ráta 6,2 százalékra csökkent, s az elmúlt évben több mint 150 ezer új munkahely jött létre. Ez jelentős mértékben köszönhető azoknak az intézkedéseknek, amelyeket részben az OECD szakmai támogatásával ért el Magyarország – tette hozzá.
Felszólalásában a miniszter kiemelte a munkahelyvédelmi akciót, amely hat különböző hátrányos helyzetű csoportnak biztosít foglalkoztatási lehetőséget, és amelyet 900 ezren vettek igénybe az elmúlt másfél évben. Megemlítette a foglalkoztatást támogató adóintézkedéseket, az egykulcsos adórendszert, amellyel átláthatóbbá váltak a munkára rakodó költségek és a minimálbér emelését.
A munkaadói oldallal folytatott folyamatos párbeszédet is példaként említette, amelynek eredményeként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával a kormány – német és osztrák mintára – elindította a duális szakképzés új rendszerét, valamint a munka törvénykönyvének megújítását, amit a nagy viták ellenére a munkavállalói és a munkaadói oldal is el tudott fogadni. Azt is jelezte, hogy a kormány kész bizonyos időközönként az új jogszabály intézkedéseit felülvizsgálni és módosítani.
Nagy jelentőségű tanácskozás
A foglalkoztatáspolitikai tanácskozás azért is nagy jelentőségű Magyarország számára, mert az első olyan magas szintű OECD-rendezvény, amelyet az országnak a szervezethez való csatlakozásának 20. évfordulóján rendeznek. A negyven tárcavezető csütörtöki díszvacsoráján Francois Hollande francia államfő is megjelent.
Az évforduló alkalmából a kormány számos kezdeményezéssel és rendezvénnyel kívánja a magyar reformok nemzetközi megismertetését elősegíteni, és egyúttal az OECD hazai ismertségét is erősíteni. Ezeket a törekvéseket szolgálja, hogy az OECD legjelentősebb és egyúttal legnagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó rendezvényének, a 2016. június elején tartandó miniszteri értekezletének egyik alelnöki tisztét Magyarország tölti be.
