Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hozzálátott az egészségügy ellenőrzéséhez, az eddigi tapasztalatok szerint ez a terület az egyik legrendezetlenebb – írja a Magyar Idők szombati számában az ÁSZ elnökével készült interjújában.
Domokos László elmondta, a kórházak sokszor közbeszerzés nélkül vásárolnak eszközöket, és gyakoriak a könyvelési hiányosságok is. Előfordul, hogy egyes intézmények már a szerződések megkötésekor tudják, az ellenértéket pénz hiányában nem fizetik majd ki. A számvevőszék vezetője szerint a köztulajdonban álló társaságoknál most jött el a gazdasági rendszerváltás ideje.
Az állam nyúlt a kórházak hóna alá
Az ÁSZ vezetője azt mondta, az elvégzett munka minőségének megítélésekor a személyes vélemények helyett szerencsésebb az eredményekkel előállni. Az egészségügyi intézmények adósságáról kijelentette, az állam nemrég 10 milliárd forintos összegben vállalta át az intézmények adósságát. A gondok súlyát pontosan jelzi, az elmúlt 25 évben nem ez volt az első konszolidáció, legalább fél tucat hasonló lépést lehet felidézni.
A mostani vizsgálatokról előzetesen azt mondta, az ÁSZ az Országgyűlés ellenőrző szervezeteként lényegében azt tekinti át, hogy az adott intézmények a közpénzeket arra használták-e fel, amire kapták. Lényeges, hogy a vásárlások alkalmával, a források elköltésénél betartották-e a helyi döntéshozók a jog előírásait. Eddigi tapasztalataik azt mutatják, az egészségügy a magyar közszféra egyik legrendezetlenebb területe.
Az ÁSZ nem nézi, nyomorog-e egy kórház
Hozzátette, az egyik legnagyobb gond, hogy a vizsgált intézmények alig-alig alkalmazzák a közbeszerzés szabályait. Ez súlyos probléma, mivel egyes kórházakban sorozatosan megszegik a törvényt. Domokos szerint az ÁSZ az adófizetőket képviselő szervezet és gazdálkodási kérdésekkel foglalkozik. Abban nem foglalhat állást, hogy szakmai szempontból mikor megfelelő az ellátás vagy milyen az ideális munkaszervezés és anyagfelhasználás egy kórházban.
Az ugyanakkor világos, hogy sehol a világon nincs annyi pénz az egészségügyben, mint amennyire szükség volna. Ez nem tipikusan magyar probléma. Az minden közpénzből gazdálkodó intézménnyel szemben alapos társadalmi elvárás lehet, hogy az érintettek annyit költsenek, amennyit feladataikra kaptak.
Jól fizetett vezetők kellenek a cégek élére
“Valóban számos önkormányzati és állami céget ellenőriztünk” – mondta Domokos, aki úgy vélte, a politikai rendszerváltás után 25 évvel érkezett el az ország odáig, hogy végbe mehessen a köztulajdonban lévő vállalkozások gazdasági rendszerváltása is. Ezzel megkezdődhet az állammenedzsment megújítása.
Összességében több mint háromszáz társaság áll az állam többségi tulajdonában, az önkormányzati cégek száma pedig meghaladja az ezret. Ez a sok cég fontos feladatokat lát el és hatalmas vagyonnal gazdálkodik, működésüket nem lehet a véletlenre bízni. A társaságok élére a lehető legjobb szakembereket kell kinevezni, akiknek megfelelő, a versenyszférában elérhetőhöz hasonló bért is kell kapniuk.
Ugyanakkor szigorú elvárásokat szükséges megfogalmazni: a vállalat legyen hatékony, növelje szolgáltatásának színvonalát és gyarapítsa az állami vagyont. Ha pedig a cégvezető ezekre nem képes, nem jár neki jutalom, és akár az állását is elveszítheti. Emellett az államnak, az önkormányzatnak azt is meg kell követelnie, hogy a közcégek működjenek etikusan, tevékenységük során a korrupció leghalványabb gyanúja se fogalmazódhasson meg. Az új szabályok már ebben a szellemben születtek.
Korrupció? Nem az ÁSZ feladata
Megjegyezte, az ÁSZ nem a korrupció nagyságát méri, hanem azt vizsgálja, hogy az egyes állami intézmények a korábbinál több korrupcióellenes módszert alkalmaznak-e. Hozzátette, kívánatosnak tartaná, ha idővel kezdetét venné egy olyan program, ami a társadalom figyelmét hívná fel a vesztegetések okozta súlyos károkra. Ez utóbbiban viszont az ÁSZ – feladatai, jogállása miatt – közvetlenül már nem vehet részt.
Domokos arra, hogy a számvevőszéknek szerepet kellene vállalnia a politikusok vagyonosodásának ellenőrzésében, azt válaszolta, hogy 2010 előtt már felmerült ez a gondolat, eredményeket azonban akkor sem lehetett felmutatni. A számvevőszék – alkotmányos helyzetét vizsgálva – egy hivatal, nincsenek nyomozati lehetőségei, nem alkalmazhat titkos megfigyelést, adatgyűjtést és a nemzetközi színtéren sem léphet fel. Szerinte nem az ÁSZ, hanem például az adóhivatal vagy a nyomozó szervezetek járhatnak el sikerrel az ilyen ügyekben – szemléz az MTI.
