“Pereljetek be, ha tudtok!” – mondta 2002-ben a Synergon egyik vezetője, miután visszaadta Farkas Viktornak a cége által kifejlesztett szoftver forráskódját azzal, hogy az használhatatlan. A beszélgetés után nem sokkal a Synergon kis módosításokkal sajátjaként adta el Farkasék szoftverét hazai nagyvállalatoknak. Többek között a Molnak és a Mavirnak, 80 millió forintért.
A bíróság azonban 13 évvel később, a szerzői jogi perek között is rendkívül hosszúnak számító idő után, idén májusban jogerős ítéletében kimondta:
A Synergon Nyrt. engedély nélkül átdolgozta és felhasználta az Anasco Kft. vizsgáztató szoftverét, és ezzel szerzői jogot sértett.
Belerokkantak
Az Anasco még az ezredforduló idején dolgozta ki és védte le a szoftvert, illetve annak továbbfejlesztett változatait, mondta a 24.hu-nak Farkas Viktor, az Anasco Kft. egykori informatikai igazgatója. Az akkoriban még egyedülálló megoldás felkeltette a piac érdeklődését, így kötöttek kizárólagos értékesítési szerződést a Synergonnal, az akkor egyik legjelentősebb hazai informatikai vállalkozással.
Az Anascót lényegében a vizsgáztató szoftverükre alapították, ám a kizárólagos szerződésnek köszönhetően nem forgalmazhatták fő terméküket sem itthon, sem külföldön. A Synergon ugyanis közölte velük: a szoftver forgalmazási jogai őket illetik, és megtiltják, hogy az Anasco másoknak értékesítse a terméket, habár az szerintük használhatatlan.
A cég tulajdonosai szétszéledtek, a vezető fejlesztő ma Hollandiában él. Bár cégként ma is létezik, árnyéka egykori önmagának és lehetőségeinek, ismerte el Farkas Viktor, aki ma Microsoft IT rendszermérnökként dolgozik. Szerinte a cég jóval megelőzte a korát, hiszen már 1998-ban e-learning egyetemi oktatásról, vizsgákról vizionáltak, és ehhez Tóth László projektfejlesztő kódolási zsenije adta a muníciót az Anascónak. A szoftver olyan sikeres volt, hogy például a Microsoft New Orleansban is bemutatta a globális konferenciáján 2000-ben.
Miután a kis magyar startup beperelte a neves magyar multit, hosszú jogi procedúra vette kezdetét. Farkas szerint a per során a Synergon az összes lehetséges módon az időhúzásra játszott.
Nem jelentek meg a tárgyalásokon, mert azt mondták, rossz címre ment a kézbesítés. Viszontkeresettel éltek, mert szerintük jogellenesen mondtuk fel a kizárólagos szerződést. Több millió forint kötbért követeltek tőlünk, mondta Farkas, aki hozzátette: bár a szakértői bizonyítás összetett dolog, a Synergon minden egyes apró trükkje a bírósági tárgyalások 4-6 hónapos elnapolásához vezetett, szerinte főként emiatt húzódott 13 évig a per.
A tét 100 millió forint
A szerzői jogi perekben a szakértői bizonyításon áll vagy bukik a dolog. A Synergon végül ott bukott meg, hogy az eredeti szoftverben volt egy apróbb hiba, amit a Synergon nem vett észre, így a „saját” verziójukban ugyanazokat az értékeket produkálta, mint az Anasco eredeti szoftverében.
A bíróság végül 13 év után, jogerős közbenső ítéletével kimondta a Synergon szerzői jogi jogsértését, így megnyílt az Anasco jogalapja a kártérítésre. A cég számításai szerint a Synergon 150 millióért értékesíthette a cégtől lenyúlt „saját” Phoenix (és/vagy Tannet) rendszerét a Molnak, a Slovnatfnak, a Mavirnak (Paks I.), és másoknak. A kártérítés ügyében februárban várható tárgyalás. Az Anasco idén augusztusi beadványa kicsivel több mint 40 millió forintos kártérítésről szól, a nála lévő számlák és dokumentumok alapján.
Nagy kérdés azonban, hogy a kis magyar startup valóban megkapja-e a pénzét, hiszen a Synergon Nyrt. valószínűleg kivonul a tőzsdéről, és utána szép csöndben meg fog szűnni. Legalábbis a vállalat vezetése idén novemberben a BÉT honlapján hivatalosan közzétette: arra tesznek javaslatot a december 22-ére összehívott rendkívüli közgyűlésen a részvényeseknek, hogy végelszámolással, jogutód nélkül szüntessék meg a társaságot. Vagyis 16 év után elhagyhatják a budapesti tőzsdét. Már ki is jelölték a végelszámolót, aki egyébként a társaság egyik felügyelőbizottsági tagja, és aki áldozatos munkájáért havi 1 millió forintot vehet fel.
Elapadtak az állami megrendelések
Bár 2010 után némi remény csillant fel a Synergon előtt, hogy újabb állami megrendelésekhez jutnak, az állami megbízások a töredékére estek vissza a korábbi aranykorhoz képest. Közben nagyot változott az informatika is, amivel a cég, úgy tűnik, nem tudott lépést tartani. Mindez jól látszik a számokon is.
A Synergon idei első kilenchavi árbevétele kevesebb, mint a fele lett az előző év azonos időszakáénak, miközben vesztesége több mint két és félszeresére nőtt, ez süllyesztette saját tőkéjét a jegyzett tőke alá. A cég szerint mindez nagyobbrészt a csődbe ment leányvállalatnak, a Synergon Integratornak köszönhető.
Ennek a cégnek az egyik utolsó nagyobb állami megrendelése a BKK/BKV-hoz kötődik. A Synergon Integrator a BKK fővállalkozója volt 2010-2014 között, a valós idejű utazási információkat szolgáltató Futár projektben. A projekt 6,7 milliárd forintból valósult meg 2014 őszén, 4 milliárd forintos uniós támogatással. Lényegében az Integratornak ez volt az utolsó nagyobb megrendelése, majd idén szeptemberben csődeljárást kértek maguk ellen.
Nemcsak a leánycégnél, de a Synergon lehetséges tőzsdei kivonulása körül is elég sok a furcsaság. A BÉT honlapján olvasható hivatalos tájékoztatásban azzal indokolják a közgyűlés összehívását, hogy a cég súlyos anyagi helyzetbe került, amelyet az Intergrator csődje idézett elő. Ugyanakkor ebben a közleményben nem beszélnek a folyamatban lévő peres ügyekről, sem a több százmilliós kártérítési kötelezettség lehetőségéről, amelyek mind az Intergratort (a Skycom keresetében), mind a Synergon Nyrt.-t (az Anasco keresetében) komolyan érinthetik. Erre az Index hívta fel a figyelmet.
További furcsaság, a BÉT honlapján olvasható közzététel szerint, hogy az igazgatótanács a jogutód nélküli megszűnést fogja javasolni december 22-én, a közgyűlésen. Csakhogy a Synergon Nyrt.-t nem lehet jogutód nélkül megszüntetni, hiszen a társaság ellen az Anasco Kft. folyamatban lévő pere zajlik, tudta meg a 24.hu.
Ha egy gazdasági társaságot végelszámolással kívánnak megszüntetni, és a társaság ellen per van folyamatban, nem lehet befejezni a végelszámolást, azaz a társaságot nem lehet megszüntetni jogutód nélkül, a per jogerős lezárásáig”, mondta lapunknak Szalóki Gergely ügyvéd, a Schönherr Ügyvédi Iroda szakértője.
Természetesen megkerestük a Synergont is, hogy kommentálja az Anascóval kapcsolatos jogerős ítéletet, illetve a közgyűlés körüli furcsaságokat, ám meglehetősen szűkszavúan reagáltak. Azt mondták, bírósági ítéleteket nem kommentálnak, egyébként pedig minden társaságot érintő eseményt a törvényben foglaltak szerint közzétettek/közzétesznek a BÉT honlapján.
Újabb perek következhetnek
Tudni kell, hogy ha egy cég kivonul a tőzsdéről, nem jelenti szükségszerűen azt is, hogy befejezi a tevékenységét. Tőzsdén kívül is maradhat Nyrt. formában, vagy ha a tőkehelyzetét rendezni szükséges a veszteségei miatt, úgy leszállíthatja az alaptőkéjét, vagy társasági formát is válthat, ha a részvényesek úgy döntenek. Természetesen ilyenkor is megszűnhetnek, de ha a cég vagyona kisebb, mint a tartozásai, akkor a végelszámolás felszámolásba fordul át.
Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési pert indíthatnak a társaság vezetői ellen, hogy azok a fizetésképtelen helyzet beállta után szándékosan figyelmen kívül hagyták a hitelezői érdekeket, és így rosszhiszeműen károsították meg a hitelezőket, vagy így kívántak kibújni a fizetési kötelezettségük alól.
Ez mondjuk nem boldogítja Farkas Viktort, aki szerint a Synergon valószínűleg a jogerős ítélet ellenére sem fog majd fizetni nekik. A kisemmizett szakember ugyanakkor bizakodó, cége hajlandó újabb pereket is indítani a menedzsment ellen, és csak remélni tudják, ezek a perek nem fognak újabb 13 évig elhúzódni. Összefoglalva véleményét az ügyről, azt mondta:
Nagyon remélem, hogy nem egy nagyszabású vagyonkimentés folyik a Synergon tőzsdei kivezetésének ürügye alatt, hogy ne kelljen majd kártérítéseket fizetniük, és helytállniuk a kötelezettségeikért. Továbbra is bízom a magyar jogrendszerben. Mást nem nagyon tudok tenni.
