Új megoldást találtak ki a németek: jön a menedékkérő-igazolvány

Németországban külön igazolványt kapnak a menedékkérők és összekapcsolják a menekültügyben érintett hatóságok adatbázisait a kormány szerdai ülésén elfogadott törvénytervezete szerint, amelyet várhatóan már januárban megszavaz a törvényhozás. A megoldás révén elkerülhető egy sor visszaélés, nagyobb lesz a rend a menekültügyi rendszerben és gyorsabb lesz a menekültügyi eljárás – mondta berlini sajtótájékoztatóján Thomas de Maiziere belügyminiszter.

A papíralapú igazolvány a menedékkérő nevétől, arcképétől a kijelölt lakóhelyén keresztül a vallásáig egy sor adatot tartalmaz majd. Ezeket az “egy mindenkiért elve” alapján gyűjtik be, vagyis az országba belépő menedékkérővel kapcsolatba kerülő hatóságok az első “találkozáskor” rögzítik a számukra legfontosabb információkat, és feltöltik azokat egy központi adatbázisba. Így fokozatosan teljessé válik az illető fájlja, amelynek alapján elkészítik az igazolványt.

A másik fő alapelv, hogy igazolvány nélkül senki nem kaphat menekültügyi ellátást és nem tarthat igényt a menekültügyi eljárás lefolytatására.

Ez érdekeltté teszi a menedékkérőket az igazolvány kiváltásában és megőrzésében – mondta a miniszter. Az első igazolványokat februárban állítják ki, és az év közepére valamennyi menedékkérőnek lesz majd. A hatóságok az igazolvány száma alapján hívhatják elő az adatbázisból az információkat, de valamennyi hatóság vagy intézmény csak a rá tartozó adatokhoz férhet hozzá.

Az igazolvány azért papíralapú, mert gyorsabban előállítható, mint egy intelligens kártya, az “intelligencia” pedig nem magában az igazolványban van, hanem a központi adatbázisban – mondta Thomas de Maiziere.

Vége a “szabad lakóhelyválasztásnak”

A dokumentum révén hatékonyabb lesz a menedékkérők tartományok közötti és tartományon belüli elosztása, hiszen mindenki csak az igazolványban megjelölt befogadóállomáson, szálláson veheti igénybe az ellátást, így véget lehet vetni a menedékkérők országon belüli áramlásának, a “szabad lakóhelyválasztásnak”, amihez a menedékkérőknek nincs joguk.

Az igazolvány egyebek mellett az egészségügyi ellátás, az oktatás és továbbképzés, valamint az elhelyezkedés, a munkaerőpiaci integráció területén is hozzájárul ahhoz, hogy erősödjék a menekültügyi rendszer átláthatósága és hatékonysága – fejtette ki a miniszter.

Az új rendszer kialakítására és az igazolványok kiállítására 35 millió eurót irányoztak elő. 

A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hatóság (BAMF) vezetője,  Frank-Jürgen Weise egyebek között hozzátette, hogy a jelenlegi, széttagolt rendszerben előfordul, hogy egy menedékkérőt négyszer is teljes körűen regisztrálnak, vagyis az ujjnyomatától a vércsoportjáig valamennyi lényeges adatát rögzítik négy különböző helyen. Ezt a gyakorlatot megszünteti az igazolványra és a központi adatbázisra épülő új szisztéma.

A BAMF vezetője újságírói kérdésre válaszolva a hivatalt érintő bírálatokkal kapcsolatban elmondta, hogy az utóbbi hónapokban elindított fejlesztések révén jelentősen javult a hivatal teljesítménye, például napi 1000-ról 1600-ra emelték a lezárt menekültügyi eljárások számát, az átlagos átfutási időt pedig a tavalyi 7,1 hónapról 5,2 hónapra csökkentették. Ezeket az eredményeket azonban “felemészti”, hogy minden eddiginél erősebb menekülthullám érte el Németországot, így egyelőre sokkal gyorsabban emelkedik a menedékkérők száma, mint amilyen ütemben javul a menekültügyi rendszer hatékonysága.

Thomas de Maiziere nem kívánta megerősíteni a bajor kormány keddi bejelentését, miszerint nyilvántartásba vették a menedékkérők regisztrációját szolgáló rendszerben (EASY) az idén érkezett egymilliomodik menedékkérőt. Felidézte, hogy az általa hétfőn ismertetett kimutatás alapján november végéig 964 574 ember adatait rögzítették az EASY-ben, és azt mondta, ezt az adatot tekintve “nem kell sok fantázia annak belátásához, hogy az idén elérjük az egymilliót”. Hozzátette, hogy a kormány új statisztikát már nem közöl, hanem januárban ismerteti a 2015 egészére vonatkozó adatokat.