Júniusban véglegesítették, hogy Kuba 1986-ban bejelentett fizetésképtelensége után keletkezett tartozása 16 milliárd dollár. Az úgynevezett Párizsi Klub, a 15 legfontosabb nyugati hitelező kormányt képviselő informális szervezet és a havannai kormány egyezsége értelmében ez az összeg tartalmazza a tőketartozást, a kamatokat, az illetékeket és a bírságokat is.
A Reuters által idézett források azt mondták, hogy a Párizsi Klub és a kubai kormány képviselői a hét második felében találkoznak Párizsban. “A két fél nagyon közel áll ahhoz, hogy aláírják a megállapodást”. A Párizsi Klubhoz tartozó hitelező kormányok azért ilyen rugalmasak, mert szeretnék kihasználni az amerikai-kubai kapcsolatok normalizálása után megnyíló üzleti lehetőségeket.
Ugyanakkor Kuba is nyitott a megegyezésre, mert be akar kapcsolódni a világgazdaságba, nemzetközi hitelességre törekszik és beruházásokat akar vonzani. A talán már a héten aláírásra kerülő megállapodás keretében Kuba 5 milliárd dollárnyi, az 1986-os fizetésképtelenség után felhalmozódott tartozás visszafizetését vállalja cserébe azért, hogy a hitelezők 11 milliárd dollárnyi adósságot elengednek. Havanna Franciaországnak tartozik a legtöbbel.
A kubai kormány utoljára 2011-ben tett közzé adatokat külső adósságáról. Ezek szerint az “aktív adósságállomány”, így nevezik az 1986-os fizetésképtelenség után felhalmozódott tartozásokat, 13,8 milliárd dollár volt. Az 1986 előttről maradt “passzív” tartozásokat elemzők kamatok és más költségek nélkül 8 milliárd dollárra teszik. Az Economist Intelligence Unit 26 milliárd dollárra becsüli az ország teljes külső adósságállományát.
