Nem látják indokoltnak a Népszabadság által megkérdezett légügyi szakértők azt, hogy a kormány ötmilliárd forintot ad a Széles Gábor érdekeltségébe tartozó sármelléki repülőtér fejlesztésére.
A légikikötőt – mely a Balatontól és Hévíztől is 15 percre van – még 2007-ben, bő kétmilliárdos fejlesztéssel újjávarázsolták, utasterminált, parkolót, logisztikai bázist építettek, pályafényt és ILS-rendszert helyeztek üzembe, mely rossz látási viszonyok között is lehetővé teszi a leszállást. Akkor az állam majdnem 400 milliót adott a fejlesztésekhez. Volt olyan év, hogy 120 ezren is megfordultak a repülőtéren, de tavaly már csak 33 ezren, az idén ennél is kevesebben. Az utóbbi években csak a fejlesztési minisztérium évi százmilliós támogatásával tudták életben tartani a létesítményt.
A repülőteret a Hévíz százszázalékos tulajdonában álló kft. működteti, a területet évi négymillió forintért bérlik Sármelléktől és Zalavártól, emellett évente 36 millió forintba kerül az infrastruktúra bérlete, amely tavaly Széles Gábor érdekeltségébe került. A nagyvállalkozó a kifutópálya meghosszabbításában gondolkodik, hogy tengerentúli járatokat is fogadhassanak, és Sármellék akár átszálló reptérként is működhessen az amerikai kontinens és a Közel-Kelet, valamint India között. Egy légiközlekedési szakember szerint azonban nincs mit modernizálni a reptér infrastruktúráján, a bevezető fénysorok, az elektronikus leszállítórendszer és a 2500 méter hosszú kifutópálya szinte minden szóba jöhető géptípus fogadására alkalmas.
Egy szakember, aki korábban évekig részt vett a sármelléki reptér üzemeltetésében, komolytalannak nevezte a tengerentúli járatok fogadásának tervét, mondván, ez Budapestnek sem jött össze, így nehezen lesz egy kis zalai település a hosszú távú járatok csatlakozási pontja. Ahhoz, hogy a repülőtér elérje a nullszaldót, vagy szerény nyereséget biztosító háromszázezres utasforgalmat, nem álmodozás és felesleges fejlesztés, hanem turisztikai vonzerő, profi marketingmunka kell. Az ötmilliárdot nem a reptérbe, hanem olyan szállodákba, éttermekbe és fürdőkbe kell fektetni, melyek miatt a külföldi vendégek ideutaznak – idézi a lap.
