Gazdaság

Európában ma a politikai bizalmatlanság dominál

De még mindig jobban bíznak az európai állampolgárok az európai intézményrendszerben, mint a saját maguk által választott pártokban, kormányokban, parlamentekben. Minél korruptabb egy kormány, annál nagyobb a bizalmatlanság. Krekó Péter, a Political Capital igazgatója megoldásokat is mondott.
Korábban a témában:

A politikai intézményekbe vetett bizalom jelentősen visszaesett az elmúlt egy évtizedben Európa-szerte. Ennek ugyanakkor nem a válság az egyetlen oka, hiszen a folyamat már jóval a válságot megelőzően megkezdődött. Bár a bizalomvesztés általánosan jellemző, az unió intézményei (Bizottság és Parlament) iránt még mindig erősebb a bizalom, mint a nemzeti kormányok és parlamentek iránt. A bizalmi válság tehát nem csupán az EU vonatkozásában megmutatkozó bizalomvesztést jelenti, hanem a képviseleti intézmények iránti bizalom visszaesését nemzetállami és uniós szinten egyaránt. A menekültválság tovább erősítheti a bizalomvesztést az Európai Unióba és a tagállami politikai intézmények iránt is.

 Tíz állítás a bizalom alakulásáról Európában

  1. Az elmúlt egy évtizedben drámaian csökkent az európai intézményekbe vetett bizalom.
  2. Európában ma a bizalmatlanság dominál.
  3. A válság nem okolható önmagában.
  4. Az EU-ba vetett bizalom rendkívül törékeny.
  5. Az EU intézményei iránti bizalom mégis magasabb, mint a nemzeti politikai intézmények iránti.
  6. Bizarr módon úgy tűnik, az unió állampolgárai azokban az intézményekben bíznak a legkevésbé, amelyeket maguk választanak.
  7. A szocio-demográfiai változók általánosságban kevéssé jósolják be a bizalmat.
  8. A bizalom erősen összefügg a szubjektív jóléttel.
  9. A társadalmi beágyazottság mértéke, a személyes kapcsolati háló kiterjedtsége, a másoktól kapott segítség és támogatás fokozzák a másokba vetett bizalmat.
  10. A bizalom mértéke szerint négy országcsoportot különböztethetünk meg. Ezek a felosztások keresztülmetszik a Kelet-Nyugat felosztást.

A közösségi média a politikai mobilizáció fontos csatornája azon pártok és mozgalmak számára, amelyek politikájukat a bizalmatlanságra építik. Ezt erősíti a „visszhangkamrahatás”, amely szerint a hasonlóan gondolkodó emberek radikalizálják egymást. A közösségi média nemcsak a földrajzi, hanem az ideológiai határokat is lerombolja: a politikai bizalmatlanság közös nevezőre hoz olyan felhasználókat, csoportokat és politikai mozgalmakat, melyek gyakran a politikai spektrum két ellentétes végén helyezkednek el.

A menekültválság az összeesküvés-elméletek korábban nem tapasztalt burjánzását hozta el, és a bizalmatlanság teljes spektrumát felöleli. A menekültválság összeesküvés-elméleti magyarázataiban két fő irányzat tapintható ki: a hívők egyik csoportja a cionista összeesküvés-elméletben hisz, amely szerint a zsidók és Izrael állam a felelősek a menekültek áramlásáért, mások szerint a menekültek az ISIS terrorszervezet trójai falova, a menekültválság az ISIS eredménye. Kicsit leegyszerűsítve: akik a zsidókat okolják, különböznek azoktól, akik a muszlimokat hibáztatják – ugyanakkor a két elmélet között vannak kapcsolódási pontok, és vannak csoportok, akik kombinálják a két magyarázatot.

A teljes elemzés elolvasható itt:

Tovább csökkenhet a bizalom az Európai Unióban a menekültválság hatására

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Creative Worker. Listen Music. Working. Ideas. Light Bulb. Glasses. Laptop. Comfortable. Project. Sit. Brainstorm. Young Guy. Businessman. Work. Office. Businesspeople. Workplace. Inspiration.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.