A magyar munkaerőpiaci indikátorok javulást mutatnak: a munkanélküliségi ráta 7 százalék alá esett 2015 második negyedévében. Ez jelentős részben a közmunkaprogramnak is köszönhető (a közmunkásokat a munkaerőpiaci statisztikákba beleszámolják), és a 15-64 éves korosztályban a dolgozók száma 63,8 százalékos csúcsra emelkedett. A javuló munkaerőpiaci és gazdasági adatok ellenére is (!) számos szegénységi mutató romlott a válság óta. 2013-ban a magyar népesség 33,5 százaléka élt a szegénységtől veszélyeztetve vagy társadalmi kirekesztettségnek kitéve, egyre inkább távolodva az Európai Unió 2020-ra kitűzött céljától, mely szerint 450 ezer fővel csökkenjen ez a szám a válság előtti 28,2 százalékos szint közelébe. A legutóbbi hozzáférhető, 2014-es EUROSTAT adatok alapján súlyos a magyar szegénységképe, sőt, Magyarország helyzete az egyik legrosszabb az EU országok között. A jövedelmi szegénységben élők aránya 14,6% volt szemben a 2008-as 12,4 százalékkal (EU-átlag: 17,2%), míg a súlyos anyagi depriváltság nagyon magas, 23,9% (EU: 8,9%) és a lakosság 12,2 százaléka élt rendkívül alacsony munkaintenzitású háztartásban.
Dr. Albert Fruzsina a rendezvényen elmondta, hogy a kiindulási helyzet Magyarországon sokkal rosszabb, mint az EU-ban. A társadalom jövedelmi szerkezete nem egészséges: a TÁRKI 2014 elején készült társadalmi felvétele alapján azt láthatjuk, hogy a lakosság mindössze 4%-a mondta azt, hogy kijön a jövedelméből és még kb. 30% mondta azt, hogy “úgy-ahogy” kijön. Vagyis, ez alapján a lakosság még mindig több mint a fele szubjektíven úgy érzi, hogy nincs jó anyagi helyzetben.
Mint elmondta, a nyugdíjasok körében is volt egy kisebb rosszabbodás a válság óta, de az átlaghoz képest még mindig jobb a magyar nyugdíjasok jövedelmi helyzete, mint az aktív korúaké. Súlyos gondok a gyerekszegénység körül vannak, itt a kép kiemelkedően rossz. A minimum 3 gyermekesek körében összességében rosszabbodott a helyzet.
Sajnos az a cél, hogy 450 ezer fővel csökkentsük a szegénységtől veszélyeztetettek körét, nem sikerült – sőt, még a “nulla szintnél sem vagyunk”, hiába mozdultak a számok az utóbbi évben némileg pozitív irányba. 225 ezer ember jelenleg közfoglalkoztatott, de bele kell gondolnunk abba is, hogy ezek az ellátások mire elegendőek? – tette fel a kérdést a szociológus szakember.
A foglalkoztatottsági rendszerben már jelentős részt hasít ki a közmunka: 280 ezer ember vesz részt jelenleg közmunkában. Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást 15 ezer ember kap. A regisztrált munkanélküliek fele (kb. 170 ezer ember) nem kap semmilyen ellátást, támogatást. Saját magának 225 ezer ember fizeti a társadalombiztosítást. Fontos kérdés, hogy ők miből élnek? Mire elegendőek ezek az ellátások? Nagyon pozitív válasz még akkor sincs, ha a minimálbért ide kalkuláljuk, amely továbbra is a KSH által megállapított létminimum szintje alatt van. Egy főre a létminimum 87 351 forint, míg a nettó minimálbér 2015-ben 68 775 forint, és a közmunkáért legfeljebb 51 847 forint megy a zsebbe.
