2015 utolsó negyedévére vonatkozó friss adatok ugyan még nem állnak rendelkezésre, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján sajnos az várható, hogy az éves átlaghoz képest szeptember-október-november időszakban több közúti baleset történik.
Ezt támasztják alá a KSH személysérüléses közúti közlekedési balesetek statisztikái is, amelyből az látszik, hogy 2013-ban a szeptember-október-november hónapokban átlagosan 9-, míg 2014-ben ugyanebben az időszakban átlagosan 5 százalékkal több személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, mint az év többi hónapjában.
Miért olyan mumus az ősz a közlekedésben?
A Genertel saját adatai megerősítik ezt; az adatokból jól látszik, hogy az őszi hónapok minősülnek a legveszélyesebbnek, ilyenkor ugyanis sokan nem készítik fel autójukat a hideg hónapokra és vezetés közben nem veszik figyelembe a megváltozott időjárási körülményeket.
Ebben az időszakban a legtöbb problémát a köd, csúszós utak és a romló látási viszonyok okozzák, és ilyenkor gyakran előfordul, hogy a járművezetők nem az időjárási, látási- és útviszonyoknak megfelelően vezetik járműveiket. Mindenki saját felelőssége, hogy a gépjárművet az útviszonyoknak megfelelően, őszi-téli használatra felkészítse, hogy a többi közlekedő részére látható legyen az autó.
Mi okozza a baleseteket és mitől félnek a gépjármű-vezetők?
Érdemes megvizsgálni a személysérüléses közúti közlekedési baleseteket az okozó okok szerint és ezt összevetni a Genertel lekérdezésével arra vonatkozóan; milyen baleseti tényezőtől tartanak leginkább a vezetők?
A KSH 2014-es adataiból kiderül, hogy tavaly szeptember-október-november időszakban összesen 4172 személysérüléses közúti közlekedési balesetet regisztráltak. Mind a három hónapban átlagosan 90%-ban a járművezetők voltak a hibásak a balesetért, kb. 7%-ban a gyalogosok és alig 1 százalék körül tehető a pályahiba és egyéb okok.
Ezzel egybecseng a Genertel által megkérdezett autósok félelme is; közel 40 százalékuk ugyanis más közlekedő autósok szabálytalanságától tart, de az útakadályok-és hibák (32%) és az autó elé kerülő személyek (15%) által képviselt veszélyt is sokan megemlítették, mint olyan baleseti tényezőt, amelytől legjobban tartanak:
A megkérdezett autósok 30 százalékánál történt baleset 2010-2015 közötti időszakban, közel felénél a másik autó okozta a kárt, azaz az ő kötelező biztosítása térítette a kárt.
A saját hibás károk döntő részét (83%) biztosítás híján saját zsebből kellett kifizetni, a fennmaradó 17 százalékot a teljes körű casco, illetve minicasco biztosítás térítette. Pedig: ütközéses esetek jelentős részében akár egy kis összegű térítést nyújtó, havi ezer forint körüli díj ellenében elérhető termék is teljes kártérítést nyújthatna.
