Gazdaság

A szegedi egyetemistáknak lehet, hogy nem kell már világgá menniük

egyetemistak(1)(960x640).jpg (egyetemisták, )
egyetemistak(1)(960x640).jpg (egyetemisták, )
Mit takar az új generációs munkavállaló kifejezés? Melyik szektor képes nagy számban felszívni a diplomás fiatalokat? Milyen generációs tulajdonságok teszik nehezebbé a most végzettek munkába állását? Mit értünk SSC-szektor alatt és milyen lehetőségeket tartogat ez a szféra a végzett egyetemisták számára? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattak a résztvevők az SSC Career @ Szeged program keretében szervezett kerekasztal-beszélgetésen, ahol a munkáltatói és a munkavállalói oldal is képviseltette magát. Az eseménynek a Szegedi Tudományegyetem adott otthont.

Szeged programot indít SSC Szeged néven, melyben nagyvállalatok betelepülési lehetőségeit térképezik fel a régióban, valamint népszerűsítik az SSC-központokat a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak körében. Az SSC az angol Shared Service Center rövidítése, amelyet magyarul üzleti szolgáltatóközpontnak hívunk, olyan világszinten ismert nagyvállalatokat takar, amelyek földrajzilag egy helyre telepítik egyes tevékenységeiket (például pénzügyi szolgáltatások, IT vagy ügyfélszolgálat) a nemzetközi leányvállalataik hatékonyabb kiszolgálása érdekében.

„Évente 350-500 diplomát adnak ki a Közgazdaságtudományi Karon, a hallgatók 60 százaléka Budapesten és egyre nagyobb részük másik európai országban talál csak munkát. Sajnos ez a szám évről évre növekszik” – mondta dr. Vilmányi Márton egyetemi dékán.

Az új generációs munkavállalók tömeges elvándorlására megoldást nyújthat az, ha a város az egyetemmel együttműködve elősegíti az SSC-k betelepülését a régióba.

Ki akar törtető karrieristákkal dolgozni?

A munkaerőpiacon az 1945-60 között született, úgynevezett baby boom korosztályt követi az X (1960-80) és az Y (1980-2000) generáció, s itt vannak már a „digitális kor” gyermekei (1995-2010), a Z generáció is. A korosztály sajátosságairól beszélgetett diákokkal Fertig Balázs (a BP Toborzás, kiválasztási és képzésfejlesztési vezetője) és Balázsik Péter (az SSC Heroes elnöke). Mindkét részről megerősítették, hogy az új, online világban jártas generáció tagjai már merőben más tulajdonságokkal rendelkeznek, mint elődeik: türelmetlenebbek, agilisabbak és folyamatosan kihívásokat, új impulzusokat keresnek.

Habitusukból adódóan magas és változatos elvárásokat támasztanak magukkal, valamint az őket foglalkoztató cégekkel szemben.  A rendezvényen a hallgatók szimulációs gyakorlat keretében ki is próbálhatták, hogy milyen különböző pozíciókban egy multinál dolgozni.

Mindkét fél jól járhat

Ez a karrierista szemléletű, céltudatosan törtető réteg az, amelyik technológiai tudása és magas szintű nyelvismerete miatt kitűnő munkaerőt jelent az SSC-szektor számára. A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi karán hallgató diákoknak lehetőségük van egy SSC-kompatibilis tudásanyag megszerzésére, hiszen magas színvonalú az oktatás és az intézmény alapvetően nyitott az üzleti szolgáltatóközpontokkal való együttműködésre, ha a hallgatók képzéséről van szó. Gyakran építenek be speciális kurzusokat a tanrendbe (például különböző programok használatát tanulják meg a diákok az egyetemi éveik alatt), nemritkán magáncégek kapcsolódnak be a képzések finanszírozásába. Utóbbiak úgynevezett duális képzések keretében biztosítják számukra a lehetőséget, hogy még az egyetemi éveik alatt rálássanak a multinacionális vállalatoknál végzett tevékenységekre, ily módon még több szakmai gyakorlatot szerezzenek.

Miért jó üzleti szolgáltatóközpontban dolgozni?

Az SSC-szektor az autóipar után a második legdinamikusabban fejlődő szektor ma Magyarországon, nyugat-európai szintű munkahelyeket jelent, jó kereseti lehetőséggel. A munkavállalók szemszögéből nézve alapvető különbség van a szolgáltatóközpontok, valamint a kis és középvállalkozások között. Míg az SSC-szférában általában egy körülhatárolt szakmai terület tartozik egy-egy pozícióhoz, ahol a fő hangsúly az idegen nyelvek és a vállalatra jellemző folyamatok ismeretén van, addig a kis- és középvállalkozások alkalmazottainak gyakran több szakmai területet kell egyszerre ellátniuk, amelynek egy része néha a hatáskörükön kívül esik. A szolgáltatóközpontok pozitívumai közé sorolhatók még a folyamatos továbbképzési lehetőségek, karrierperspektíva, fiatalos csapat és az inspiráló irodai környezet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik