Miközben a nap- és szélenergia gyorsan terjed a világ olyan országaiban, ahol ez korábban elképzelhetetlen volt, például Afrikában, addig Magyarország e téren jelentős lemaradásban van — közölte az NRGreport.com-mal Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) gáz-, szén- és árampiaci részlegének vezetője.
Magyarország azonban így is sikeresen teljesítheti szén-dioxid-kibocsátási célkitűzését, a hazai szén-dioxid-kibocsátás ugyanis meglehetősen alacsony szintű és az elmúlt években stagnált – mondta a szakember. Jó hír, hogy – különösen a feldolgozóiparban – meglehetősen jó az energiahatékonyság, ez jellemzi a külföldi tőkéből létrejött, viszonylag új létesítményeket. A szélenergia ugyan stagnált, de máshol volt előrehaladás: biogáz-energia, illetve geotermikus fűtő létesítmények jöttek létre.
A nyomott növekedés az energiafogyasztást is befolyásolja
Varró László arról is beszélt: van, ami ugyan a szén-dioxid-kibocsátást lefelé húzza, de igazából negatív hatású. Mindenekelőtt az, hogy Magyarország elég nehezen lábalt ki a pénzügyi válságból. A nemzeti jövedelem növekszik, de ezt csak néhány ágazat, autógyár húzza felfelé, a foglalkoztatás emelkedik, de ebben a közmunkának van jelentős szerepe. Vagyis viszonylag nyomott gazdasági növekedési pályán van az ország, ami értelemszerűen az energiafogyasztást is befolyásolja. Ha Magyarország egyszer majd rááll dinamikus növekedési pályára, akkor az jelentős energiaigényt fog támasztani – tette hozzá.
Varró fölhívta a figyelmet: minden, ami a megújuló energia növekedését megdrágítja vagy megnehezíti ennek megvalósulását, az hátráltat. S e tekintetben nem csak a napelem termékdíjáralehet gondolni, hanem arra is, hogy például hiába magasabbak a megújuló energia államilag támogatott árai Magyarországon, mint néhány nyugat-európai országban, talán még ennél is fontosabb szempont, vajon teljes biztonsággal tudom-e azt, hogy a kormány legalább egy évtizedig nem fogja megváltoztatni a véleményét, fenntartja a befektetői biztonságot, a megépített létesítmények tényleg a ma hatályos rendelkezések szerint fognak működni. Ez a helyzet például Ausztriában. Vagy pedig egy támogatott átvételi ár, ami után minden nap böngészni kell a közlönyt, hogy éppen milyen szabály módosult. A két eset egészen más beruházásokat fog eredményezni. Ez nem Magyarország-specifikus probléma, ez felmerült Spanyolországban és az Egyesült Államokban is – hangsúlyozta a szakember.
