Gazdaság
hamis-taskak(960x640).jpg (Array)

Furcsa szerzet a magyar – veszi a hamisat, de jól megbüntetné azokat, akik előállítják

24.hu
24.hu

2015. 10. 15. 12:44

Bármilyen hamisított termék forgalmazása bűncselekménynek számít a magyar lakosság mintegy kétharmada szerint, és ugyanekkora rész a jelenleginél szigorúbban büntetné azokat, akik hamis sportszereket, gyógyszereket, élelmiszereket és szoftvereket árulnak, állapította meg a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatása. A felmérés azt is kimutatta, hogy bár a magyarok többsége tisztában van a hamis árucikkek által okozott társadalmi és gazdasági károkkal, mégis növekedett az ilyen termékeket vásárlók aránya a teljes lakosságon belül.
Korábban a témában:

Évek óta egy szűk sávban mozog (13-18%) a hamis terméket az elmúlt évben legalább egyszer vásárló magyarok aránya a teljes lakosság körében, de az idei felmérésben ez az arány az eddigi legmagasabb értéket érte el 18 százalékkal, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatásából. Az egyes termékcsoportoknál azonban nagyon különböző arányszámokkal találkozhatunk.

A „legnépszerűbb” hamisak

A sláger idén is a hamis ruha volt: a válaszadók 20 százaléka vásárolt hamis ruhaneműt, ami 3 százalékpontos emelkedést jelent 2014-hez képest. Hamis parfümöket csak 5 százalékuk, hamis gyógyszereket 3 százalékuk, míg hamis CD-t vagy DVD-t összesen 2 százalékuk vásárolt. A hamis illatszerek kapcsán nem történt változás tavalyhoz képest, míg a hamis gyógyszerek esetében 2 százalékponttal nőtt a fogyasztók aránya, az adathordozóknál viszont ugyanennyivel csökkent 2014-hez viszonyítva.

A kutatás a jogellenes letöltésekre külön is kitért: idén a válaszadók összesen 10 százaléka vallotta be, hogy valaha nézett, illetve hallgatott illegális tartalmakat. A filmeknél azonban a tavalyi 14-ről 10 százalékra csökkent azok aránya, akik legalább egyszer letöltöttek filmet az elmúlt egy évben, míg a zeneletöltés esetében ez az arány egy év alatt 15-ről 9 százalékra esett vissza. Az illegális könyv és szoftver letöltések tekintetében viszont nem történt elmozdulás a tavalyi 5 százalékos arányról.

Ugyanakkor fontos tanulsággal szolgál az a tény is, hogy a legális letöltési lehetőségek ismertsége a folyamatos emelkedést követően a 2014-es 70 százalékról idén 59 százalékra esett vissza.

Naná, hogy azért keressük, mert olcsó

A tanulmányból az is kiderül, hogy tízből hét magyar egyszerűen csak azért vásárolt idén hamis árucikkeket, mert „olcsó volt”. Azonban termékcsoportonként nagyon eltérőek a vásárlók jellemzői: a hamisított ruházati termékek, illatszerek és élelmiszerek fő vásárlói többnyire 40 évesnél fiatalabbak, alacsony iskolázottságúak és nagyon kevés a jövedelmük, a hamisított CD, DVD és a számítógépes programok tipikus vásárlói pedig a fiatal budapesti iskolázott férfiak.

A hamis gyógyszerek vásárlásában nem elsősorban az alacsony ár játszik kulcsszerepet, hanem sokkal inkább a fogyasztónak az a „tapasztalata”, hogy „nem volt gond annak minőségével”. Érdekes módon annak ellenére is vásárolnak ilyen termékeket a magyarok, hogy 2015-ben már a lakosság 60 százaléka találkozott a gyógyszerhamisítás veszélyeivel foglalkozó hirdetéssel. Ugyanez az arány 2014-ben még csak 26% volt, vagyis radikálisan megemelkedett a lakosság körében a probléma ismertsége.

Tudjuk, hogy káros, mégis vesszük

A 2009 óta évente elvégzett kutatásból az is megállapítható, hogy a magyar fogyasztók meghatározó többsége tisztában van a hamisítás által okozott gazdasági és társadalmi következményekkel: 70 százalékuk szerint a hamis termékek komoly károkat okoznak a költségvetésnek. Emellett minden második ember gondolja úgy, hogy a hamisítás miatt munkahelyek szűnnek meg.

Ennek is köszönhető, hogy a magyarok 60 százaléka szerint az, aki hamisítványt árul, bűncselekményt követ el. Emellett 59 százalékuk a jelenleginél szigorúbban büntetné a hamisítókat, de a válaszadók egynegyede még a hamis termékek vásárlóit is felelősségre vonná. Több mint 60 százalékuk szerint a hamisítás elleni küzdelem legeredményesebb megoldása a hamisítók gyakoribb és hatékonyabb ellenőrzése lenne.

A hamis és illegális árucikkek visszaszorítása elleni harcban a büntetőjogi szankciók is fontosak, emellett az emberek tájékoztatása és szemléletformálása nagyon fontos és hatékony eszköz. Éppen ezért örvendetes fejlemény, hogy egyes szegmensekben jelentősen nőtt a fogyasztók tájékozottsága, például a gyógyszeripari termékek – ahol a veszélyek ismertsége a tavalyi adatokhoz viszonyítva duplájára emelkedett – kapcsán kifejezetten sokat köszönhetünk az elmúlt egy év sikeres figyelemfelkeltő kampányainak. Pozitív tendencia figyelhető meg a film-, illetve zeneletöltések terén is, ahol a filmek esetében 4, a zeneletöltések esetében 6 százalékponttal csökkent az illegális letöltők aránya a teljes lakosságon belül – jelentette ki Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila

Jobban élünk, mint tíz éve

Kommentek

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.