A következő fél év kritikusan fontos a magyar gazdaság jövője, fenntartható növekedése szempontjából, a kormány pedig megvizsgálja azt, hogy milyen intézkedések kellenek ahhoz, hogy fenn tudjuk tartani a 2% feletti gazdasági növekedést – jelentette ki a Portfolio Budapest Economic Forum nyitóelőadásán Lázár János.
A Miniszterelnökség vezetője utalt a Volkswagen-botrány minket is érintő negatív hatásaira, a kínai lassulás kockázataira, a kifutó EU-ciklus miatt a 2016-ban elvileg jelentősen lassuló uniós kifizetésekre.
Utóbbi kapcsán egy állami beruházási-fejlesztési alap létrehozását is bejelentette a minél inkább gyorsuljon az EU-kifizetés. A miniszter jelzése szerint mindezt a banki hitelezés élénkítésének is szükséges kísérnie, de ehhez felülvizsgálják a bankokkal kötött februári megállapodást is.
Lázár János még ezeket mondta:
- A következő fél év a bürokráciacsökkentésben is kritikusan fontos
- 107 törvény módosítása jön a következő hetekben
- Létszámcsökkentésre is szükség van az állami bürokráciacsökkentés keretében
- A fenntartható növekedés és fenntartható államadósság-csökkentés megteremtése nagy, de nem lehetetlen kihívás
- Ezért több intézkedést is tesznek: jön az állami fejlesztési-beruházási alap, nagyobb kkv-k célzott támogatás
- Budapestet leválasztják Pest-megyéről, hogy javítsák a központi régió EU-s pénzlehívását
- Egyúttal Pest-megyét 130 milliárd forintos költségvetési forrással kompenzálni fogják a leválasztásig
- EU-s pénz nem lesz lakossági energiakorszerűsítésre
- A tavalyi 1700-1800 milliárdról idén legalább 2200 milliárdra gyorsul az EU-s pénzkifizetés
- A jövő évi minimális cél 1500-1600 lenne, de Lázár 2000-es célt szeretne kitűzni
Külföldi elemzők: nagyon megváltozott a gazdasági megítélésünk
A külföldi elemzők panelbeszélgetésén elhangzott, hogy megváltozott a régiónk megítélése a piacon: most már sokkal ellenállóbb a sokkokkal szemben, mint korábban volt. Magyarország már megérdemelné a felminősítést, ennek csak az időpontja kérdéses – értett Pasquale Diana, a Morgan Stanley és Vladimír Vano, a Sberbank vezető elemzője.
Pasquale Diana, a Morgan Stanley vezető elemzője szerint megbízhatatlanok a hivatalos gazdasági adatok. A kínai kereskedelmi kapcsolatok nem jelentősek Magyarország számára, hiszen az export 1,5%-át teszik ki. A köztes árukat is figyelembe véve viszont elmondható, hogy a magyar áruk 5%-a köt ki Kínában, ami már jelentős arány Magyarország számára.
A bizonytalanság megmarad továbbra is, romlani azonban nem fog a helyzet
Pasquale Diana szerint rövid távon lassulás figyelhető meg a régióban, amit negatívan érinthet a Volkswagen-sztori is. Nagy az autóipar hozzájárulása a GDP-hez, de valójában kisebb, mint ami a sajtóban megjelenő fő számokból kiolvasható.
Az elemző kiemelte: az elmúlt másfél évben jól teljesített a magyar gazdaság, de vannak komoly problémák, mint például a demográfiai hanyatlás és a hitelezés akadozása. A bankszektor számára kedvező volt az EBRD-szándéknyilatkozat, de a nemzetközi befektetők szeretnék, ha évi legalább 5-10%-kal bővülne a hitelezés.
Vladimír Vano szerint ha külső sokkok miatt átlépi a 320-at az árfolyam, akkor mindenképp érdemes forintot venni, egyébként év végén 310 körül lehet az árfolyam, ugyanakkor a monetáris politika változásai nagy volatilitást okozhatnak. Pasquale Diana szerint 2016 végén 297-298 forinton lehet az euróárfolyam. A forint megosztja az elemzőket (sokkal inkább, mint a kötvénypiac), nagy ugyanis a monetáris politikának való kitettsége – tette hozzá.
Jegybankelnöki panel
Éles vita alakult ki az MNB önálló monetáris politikája alakításának képességéről Surányi György volt elnök és Nagy Márton jelenlegi jegybanki alelnök között a Budapest Economic Forum panelbeszélgetésén.
Surányi szerint egy kis, nyitott gazdaságban nem igazán lehet magunkat függetleníteni a nagy jegybankok kamatciklusától, miközben a forintosítás után a lakosság már nem árfolyam, hanem kamatkockázattal fog szembenézni.
Nagy Márton szerint az elmúlt évek intézkedései mind-mind ennek az autonómiának a megteremtése irányába mutattak, ráadásul sikeresen, hiszen csökkent a külső sérülékenység, a piaci hozamkörnyezet alacsony, az NHP pedig a vállalati hitelezés még nagyobb csökkenésétől óvta meg a rendszert.
Karvalits Ferenc szerint az MNB olyan elköteleződéseket vesz magára az NHP és az Önfinanszírozási program keretében, ami nem a jegybank feladata, illetve a magyar gazdaság tartós leszakadásának veszélyére figyelmeztetett.
Bod Péter Ákos szerint Magyarország fokozatosan veszíti el képzett munkaerejét, ami a bérszint-növekedés mellett a működés leállásával fenyeget számos szektorban, akadályozva és akár ellehetetlenítve a felzárkózást.
