Az arany ára három éve esik, innen tudjuk, hogy rendben mennek a dolgok. Amióta a pénzügyi válságok vannak, a befektetők az aranyhoz menekülnek a bizonytalan pénzügyi környezetből. A nagy gazdasági válságból szinte teljesen rendbejött világgazdaság is eszerint működik. Egyre kevesebb aranyat vásárolnak, ahogy kezdenek egyre stabilabbá válni a piacok.
A második negyedévben hatéves mélypontra zuhant az arany utáni világpiaci kereslet. Az Arany Világtanács (WGC) legfrissebb jelentése szerint 12 százalékkal fogyott kevesebb arany, mint korábban, csak 915 tonnát adtak el.
Az egész azért lehet, mert mindenki azt várta, hogy az amerikai Federal Reserve emel majd a kamatokon és jobb üzlet lesz állampapírokba fektetni. Most úgy néz ki, nem fognak. Sőt, az aranyat amúgy szinte zabáló indiai és kínai vásárlók is visszafogták magukat.
Európa retteg
Igazából egyetlen helyen vettek több aranyat, mint korábban: Európában. A német lakosság és az orosz állam kezdett el lendületből aranyat venni, teljesen különböző okokból. A biztonságra játszó németek egyszerűen bepánikolhattak a görög válságtól, és a kifejezetten stabil euró helyett a még annál is stabilabbnak hitt aranyba kezdtek el fektetni.
Pedig nem akkora üzlet, mert az arany ára 5 éve nem volt annyira alacsony, mint most. Ennek ellenére a görög pánik nagyon megugrasztotta az aranyvásárlást, 47 tonnát adtak el összesen a júniusig tartó három hónapban, ami 19 százalékkal több, mint tavaly.
Ráadásul furcsa a típusválasztás is. Nem azokat a klasszikus aranytömböket kezdték el vásárolni a németek, amikből a világválság után adtak el nagyon sokat. Inkább medalionokat vettek színaranyból. Erre egyébként az lehet a magyarázat, hogy az aranyvásárlási lázat elsősorban kisbefektetők jelentették, akiknek nem mindig volt pénzük egy egész aranytömbre, ezért kisebb mennyiségeket vásároltak.
Fotó: EuropressAFP
Oroszország retteg
Az orosz állam pedig azért kezdett el aranyat venni, mert iszonyatosan rosszul teljesít a gazdaság. Hat éve nem volt olyan recesszió oroszországban, mint most. A világ központi bankjai amúgy is folyamatosan veszik az aranyat, hogy minél stabilabbak legyenek a megtakarításaik. Június volt a 18-ik hónap egyhuzamban, amikor a központi bankok több aranyat vettek, mint amennyit eladtak.
Oroszország pedig úgy veszi az aranyat, mintha miniszteri rendelet tette volna kötelezővé (valószínűleg amúgy igen). Majdnem annyi aranyat vettek egyedül, mint egész Európa együtt. A 36,8 tonnával, amit a legutolsó negyedévben vásároltak, már 1275 tonna az aranytartalékuk. Kell is, mert a rubel nagyon gyenge. Az orosz gazdaságot tönkrevágta, hogy hirtelen a felére zuhant vissza a nyersolaj ára, ráadásul, az unió és több másik ország is nagyon szigorú szankciókat vezetett be ellenük az ukrajnai konfliktus miatt.
Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája szerint a magyar piac ebben amúgy nem hasonlít az európaira. A magyarok még a válság alatt sem aranyba menekültek, mint a többiek. Euróba és dollárba fektettük a pénzünket, mert ezek stabil devizák voltak a forinthoz képest. Most sem veszünk különösebben sok aranyat.
A magyarok nem félnek
Helyette a bankszámláinkon, értékpapírokban, de főleg lakossági állampapírokban tartjuk a pénzünket. A lekötött és egyéb banki befektetések kamatai ugyanis nagyon alacsonyak, és ez nem is mostanában fog változni. Móró szerint nem valószínű, hogy a jegybank emelne az alapkamaton, ezért a banki kamatok sem fognak nagyon emelkedni.
Addig legalábbis semmiképp, amíg a forint nem gyengül nagyot. Az MNB sem az aranyvásárlásról híres, pár éve még ott tartottunk, hogy eladtuk az összes aranyunkat, amit a rendszerváltáskor örököltünk. Csak három tonna maradt.
