Az euróövezeti vezetők július 12-i csúcstalálkozójukon megadásra kényszerítették Alekszisz Ciprasz miniszterelnököt, aki az elrettentő alternatívák súlya alatt minden feltételt elfogadott. Az egyik ilyen feltétel a megmaradt görög állami vagyon privatizálása volt – vázolja fel az előzményeket a volt pénzügyminiszter, rámutatva, hogy a görög állami vagyont a feltételek szerint tehát egy olyan Treuhand-szerű vagyonkezelőnek kell átadni, mint ami a Vasfüggöny lebontása után a keletnémet állami javakat kótyavetyélte el a munkahelyekre való minden tekintet nélkül.
Az elképzelések szerint a görög Treuhand székhelye Luxembourg lenne – mutat rá Jánisz Varufakisz -, irányítását pedig a terv szellemi atyja, Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter által vezetett testület látná el. Az alap három év alatt értékesítené a kezelésébe adott görög javakat. Miközben azonban a német Treuhand tevékenységét hatalmas infrastrukturális beruházások és szociális juttatások ellentételezték, a görög nép semmi ilyesmire nem számíthat.
“Utódom, Evklídisz Cakalotosz minden tőle telhetőt megtett a Treuhand-terv legkárosabb elemeinek a semlegesítésére” – mutat rá a volt pénzügyminiszter. “Elérte például, hogy Athén legyen az alap székhelye és ne három, hanem harminc év alatt kelljen értékesítenie az állami javakat.” Kiemeli: a görög Treuhand még így is szégyenfolt kell, hogy legyen Európa lelkiismeretén. Sőt, ennél rosszabb, egy elszalasztott lehetőség.
Jánisz Varufakisz a cikkében rámutat, hogy a terv politikailag toxikus, mivel annak ellenére is, hogy Görögországban székel, gyakorlatilag a Trojka irányítása alatt áll. A terv pénzügyileg is kártékony, mivel a privatizációból befolyó összegeket egy olyan adósság törlesztésére fordítja, amit még az IMF szerint is lehetetlen visszafizetni. És még gazdaságilag is elhibázott, mivel elmulasztja belső beruházásokkal ellentételezni a július 12-i megállapodásban kikötött büntető jellegű költségvetési konszolidáció recessziós következményeit.
A dolgoknak nem kellett volna idáig fajulna. Június 19-én egy alternatív javaslatot tettem Németországnak és a Trojkának “A görög válság lezárása” címmel – írja cikkében Jánisz Varufakisz volt görög pénzügyminiszter.
“A görög kormány kész a tulajdonában lévő javakat, beleértve az ország biztonsága szempontjából fontos, a közüzemi vállalatokat, valamint a kulturális örökség részét képező javakat is egy, a kormányzati apparátustól szervezetileg elkülönült, privát egységként működő és irányított, a Parlament felügyelete alatt álló holding alá kiszervezni a privatizációs bevétel maximalizálása érdekében, azzal a céllal, hogy forrást teremtsen a hazai fejlesztési beruházások finanszírozásához” – idézi Jánisz Varufakisz az általa tett javaslatot.
A holding aktív szerepet játszott volna az állami javak privatizálására való előkészítésében. A felkínált javak fedezetével kötvényt bocsátott volna ki a nemzetközi tőkepiacon, amelynek az aktuális érték alapján becsült 30-40 milliárd eurós bevételét a kezelése alatt álló javak modernizálására és fejlesztésére fordította volna. A 3-4 évre tervezett beruházás több éven át nominálisan 5 százalékra emelte volna a GDP-növekedést, ami az adóbevételek ezzel arányos emelkedését vonta volna maga után, hozzájárulva a költségvetés fenntarthatóságának megteremtéséhez.
Ezzel a megoldással az elsődleges költségvetési többlet (a törlesztések nélkül) idővel abszolút és relatív értelemben is elérhette volna a kitörési pontot. A holdingot pedig néhány éven belül szabályos fejlesztési bankká lehetett volna átalakítani – mutat rá Jánisz Varufakisz.
Javaslatunk süket fülekre talált. Sőt, az euróövezeti pénzügyminiszterek és a Trojka képviselői továbbra is olyan híreket szivárogtattak ki a médiának, hogy a görög fél nem szolgált semmilyen hiteles, innovatív javaslattal. Majd miután észlelték, hogy megtört a görög kormány ellenállása, saját Treuhand modelljüket vitték át – írja Jánisz Varufakisz volt görög pénzügyminiszter az FXstreet.com pénzügyi hírportálon megjelent cikkében.
