Kinyitottak végre a görög bankok, de sok változás egyelőre nincs ahhoz képest, amikor bezártak. Illetve változás azért van, mert egy csomó minden drágább lett.
A New York Times szerint már reggel nyolckor sorok álltak az athéni bankautomaták előtt. A görög kormány ugyanis megtartotta az eddigi hatvaneurós készpénzfelvételi limitet. Annyival könnyítettek a dolgon, hogy egy másik, heti 420 eurós limitet vezettek be. Így ha nem tudott valaki pénzt levenni hétfőn, akkor levehetett kétnapit kedden. Nem kell már minden nap sorban állni az automaták előtt.
Drágább lett az élet
Életbe léptek viszont a görögök megmentéséért cserébe kért megszorítások. Az áfakulcs már meg is emelkedett, 13 százalékról 23 százalékra, amivel a legtöbb alapvető termék rögtön drágább lett. Sőt, a szolgáltatások egy része is. Drágább kávézni, taxizni vagy korrepetációra járni. Cserébe a kormány kitolta az adóbevallások kitöltésének határidejét egy hónappal.
A hétvégén a görög kormányban is nagy változások voltak. Lecseréltek 5 olyan minisztert, akik a Sziriza szélsőbalos szárnyához tartoztak. Közülük négyen nemmel szavaztak a mentőcsomagra, egy pedig még a szavazás előtt lemondott. Azért is volt őket fontos hirtelen leváltani, mert szerda este újabb adag megszorításról szavaznak majd a parlamentben.
Fotó: MTI/AP/Thanászisz Sztavrakisz
Fizetni kell
Ma jár le például egy nagy hitel határideje, amit a görögöknek vissza kell fizetniük az EKB-nak, és még az IMF felé is törleszteni kell. Az EU ezt a pénzt most odaadta, 7,16 milliárd eurót törlesztenek a görögök.
A bankok június 29-én zártak be, amikor Görögország lekésett egy nagy hitelrészlet törlesztéséről. Azért nem nyitottak ki, mert a kormány félt, hogy a bankpánik miatt a megmaradt minimális tőkét azonnal kimentik, a bankok pedig csődbe mennek.
Végül múlt szerdán jött össze a görög parlamentben a kellő szavazat a megszorítócsomagra, amivel a görögök teljesítették az unió feltételeit, amiket a megelőző vasárnapi csúcson szabtak.
A végeredmény így nézett ki:
- 229 igen
- 64 nem
- 6 tartózkodás
Nemmel szavazott Janusz Varufakisz volt pénzügyminiszter is, aki még a megállapodás megkötése előtt mondott le posztjáról. Ugyanígy elutasította a javaslatot a parlament elnöke, Zoi Konsztantopulu.
Összecsaptak Athénban
Még a szavazás előtt összecsapások törtek ki az athéni parlament előtt azon a tömegtüntetésen, amelyet a megszorítások elleni tiltakozásul szerveztek. A rendőrök paprikaspray-t és könnygázt is bevetettek a Molotov-koktélokat és köveket dobáló, többtucatnyi álarcos fiatal ellen. A békés demonstrálók menekülni kezdtek a helyszínről.
Akkor kezdődtek az összecsapások, amikor a törvényhozásban megkezdődött a vita az újabb megszorító intézkedésekről, melyeket a nemzetközi hitelezők követelnek azért cserébe, hogy elkezdhessék a tárgyalásokat a harmadik pénzügyi mentőcsomagról.
Azért tiltakoznak ennyien, mert hiába szervezett népszavazást a görög kormány az unió korábbi ajánlatának elutasítására, végül egy még annál is szigorúbb csomagot fogadtak el, cserébe több pénzért. A legtöbben ezt úgy értelmezték, hogy Alekszisz Ciprász kormánya végig blöffölt, aztán megalázkodott és megadta magát.
Fotó: MTI/EPA/Jánisz Koleszidisz
Milyen megszorítások?
Az egyébként kifejezetten liberális csomagban a görögök 83 milliárdrd eurónyi hitelt kapnak, három évre. A cserébe kért szigorú megszorításokban többek között ezek szerepelnek:
- Többletes lesz az elsődleges költségvetési egyenleg. Ez azt jelenti, hogy az állam több adót szed be, mint amit minden másra elkölt. Idén egy százalék, jövőre kettő, majd három és 3,5 százalékos többletet ígérnek.
- Most októberben elég nagy áfaemelés jönne. 23 százalékra emelnék az éttermek áfáját, de lenne egy csökkentett, 13 százalékos áfa az alapvető élelmiszerekre és egy 6 százalékos, szupercsökkentett áfa a gyógyszerekre, könyvekre és színházra, mert mégiscsak görögökről van szó.
- A szigetek nagy részének adómentességét eltörölnék, csak a legtávolabbi, legnehezebben elérhető szigetek tarthatnák meg.
- A nyugdíjakkal kapcsolatos megszorítások bevételét megdupláznák, a GDP negyed százalékáról fél százalékára. Ezt úgy érnék el, hogy támogatják a nyugdíj helyetti munkát, és 2022-ig bevezetik a stabil 67 éves kori nyugdíjküszöböt.
- A katonai kiadásokat százmillió euróval csökkentenék, miközben a cégek adóját 26-ról 28 százalékra növelik. A farmerek elvesztenék az adókedvezményeiket és az üzemanyag-visszatérítést. A tengeri szállítási iparág is elvesztené az adókedvezményeit. Az 5 méternél hosszabb hajókra is kiterjesztenék a luxusadót, amit meg is emelnének, Tíz százalékról 13-ra.
- A közszféra béreit csökkentenék és az uniós normákhoz igazítanák. A fizetett szabadságok mennyisége az utazási költségtámogatásokkal együtt csökkenne.
- Új adóhivatalt hoznának létre.
- Könnyebb lenne új vállalkozásokat indítani, és a gázpiacot is megreformálnák, miközben bizonyos munkaszektorokat liberalizálnak.
- Privatizálnák az energiacégeket, a helyi repülőtereket, valamit a pireuszi és a szaloniki kikötőket.
Arról, hogy mennyire az utolsó pillanatban fogadták el ezt a csomagot a görögök, itt írtunk.
