Gazdaság

16 ezer halott földrengés, hőség miatt

nepal-fr-4(960x640).jpg (Array)
nepal-fr-4(960x640).jpg (Array)

Az idei első félév két legsúlyosabb természeti katasztrófája a nepáli földrengés és az Indiát és Pakisztánt sújtó hőség volt.

A két természeti katasztrófának 12 ezer halálos áldozata volt, de az idei év első hat hónapjában összesen 16 ezren vesztették életüket súlyos időjárási események, földrengések miatt – derül ki a Munich Re jelentéséből, amit a Biztosítási Szemle idéz. Június végéig sokkal többen haltak meg, mint egy évvel korábban, amikor összesen 2800 halottról számoltak be, de az elmúlt 30 év átlagánál (27000) kisebb volt a halálos áldozatok száma. A gazdasági, illetve a biztosítói károk nagysága is kisebb volt a 30 éves átlagnál. Az összes veszteség 35 milliárd dollár volt, szemben a 64 milliárd dolláros átlaggal, a biztosítók kára 12 milliárd dollár volt, szemben a 15 milliárd dolláros átlaggal.

Április 25-én, egy 7,8 erősségű földrengés rázta meg Nepált, illetve a fővárost, Katmandut. Összesen 8850 ember halt meg, számos kulturális örökség elpusztult. Ez volt a legsúlyosabb természeti katasztrófa az első félévben, nemcsak az áldozatok számát, hanem a károkat tekintve is. Utóbbi összesen 4,5 milliárd dollár volt, amiből 140 millió dollár érintette a biztosítókat. A gazdasági károk nagysága Nepál éves bruttó hazai termékének negyedét tette ki.

A biztosítási ágazat szempontjából a legsúlyosabb károkat az USA északkeleti részét és Kanadát érintő téli viharok okozták. Az USA északkeleti részén az idei tél kivételesen hideg és csapadékos volt. Bostonban csaknem három méter hó esett a téli hónapokban, ami abszolút rekordnak számít. A zord tél összesen 4,3 milliárd dollár kárt okozott, amiből 3,2 milliárd volt biztosított. Az összeg nem tartalmazza a közvetett károkat.

Április és június között egy sor súlyos időjárási esemény érintette az USA déli részét és Mexikót. A tornádók és jégesők összesen 6,5 milliárd dollár gazdasági kárt, valamint 4,8 milliárd dollár biztosítói kárt eredményeztek. A nagyon hideg és elhúzódó tél miatt a tornádó szezon idén később kezdődött az USA-ban, de májustól jelentősen megnőtt a súlyos viharok száma. Július 1-jéig összesen 830 tornádót regisztráltak, amely elmarad a 2005-2014 közötti 1008-as átlagtól.

Európa legköltségesebb természeti katasztrófája a Niklas téli vihar volt, amely március végén számos közép-európai országon végigsöpört, nem ritkán 200 km/h sebességgel. Számos épület és jármű megrongálódott. Az összes kár értéke 1,3 milliárd euró volt, amelyből 900 millió volt biztosított. Általánosságban elmondható, hogy a téli szezon, a 13 viharral viszonylag aktív időszak volt, összehasonlítva a hosszú távú, 4,6-es átlaggal.

Az első félév végén kivételesen erős hőhullám volt Indiában és Pakisztánban, amelyben 3600 ember vesztette életét. A monszun évszakot megelőzően nem ritka a kánikula a régióban, azonban a 47°C-os hőmérséklet kivételesen magas volt. Számos régióban nem volt szél, magas volt a páratartalom, ami csak növelte a magas hőmérséklet súlyos hatását.

Áprilisban Délkelet-Ausztráliában is súlyos esőzések voltak, teljes házakat mosott el az árhullám, a Carnival Spirit luxushajó két napot vesztegelt a partoknál, tízméteres hullámok között, mielőtt kiköthetett Sydneyben. Az összes gazdasági kár 1,15 milliárd dollár volt, amiből 630 millió volt biztosított. Emellett egy februári ciklon isi súlyos károkat okozott az ország északkeleti részén, 800 millió dollárnyi gazdasági és 400 millió dollár biztosítói kárt okozva – írja a Biztosítási Szemle.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik