Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, a testület elnöke kérdésére, hogy a bankok ki tudnak-e nyitni pénteken. Benoit Coeure, az EKB igazgató tanácsának tagja ezt felelte: “holnap igen, de hogy hétfőn mi lesz, azt nem tudom”.
Görög bankárkörökből származó értesülések szerint hétfőtől szerdáig 2 milliárd eurót vettek ki a betétesek a görög bankokból. Ez kétszerese annak, amennyit az EKB a héten jóváhagyott a rendkívüli likviditási támogatási alapból (ELA).
Ha ez így folytatódik, akkor a görög kormány kénytelen lesz tőkekorlátozásokat bevezetni – mondják szakértők. A görög pénzügyminisztérium egy tisztviselője nem kommentálta a betétkivonásra vonatkozó adatokat, de azt mondta, hogy nincs terv a tőkekorlátozás bevezetésére.
A görög központi bank adatai szerint már januártól májusig 29,4 milliárd euró bankbetétet számoltak fel, így a betétek összege 128 milliárd euróra esett.
Korábban nem született megállapodás a görög adósságválság ügyében az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek csütörtöki luxembourgi tanácskozásán, ezért Donald Tusk, az EU-országok állam-, illetve kormányfői testületének elnöke hétfő estére összehívta az eurózóna-országok csúcsvezetőinek tanácskozását.
“Ideje, hogy sürgősen a legmagasabb politikai szinten vitassuk meg Görögország helyzetét” – állapította meg Tusk.
Valdis Dombrovskis, az euró ügyeiért felelős európai bizottsági alelnök szerint a megállapodás elmaradása “erős jelzés” Görögország számára, hogy vegye komolyan a tárgyalásokat. Az Eurogroup, az eurózóna pénzügyminisztereinek testülete “bármely pillanatban” kész újra összeülni Dombrovskis szerint.
A testület elnöke, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter az ülés utáni sajtótájékoztatóján azt mondta, a megállapodás “még nincs a láthatáron”, de az még így is elképzelhető a június végi határidő lejárta előtt, ha a görög fél megfelelő elképzelésekkel áll elő. Igaz, addig már csak nagyon kevés idő maradt – jegyezte meg.
Dijsselbloem szerint a görögökkel tárgyalásban levő intézmények – az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – számos részterületen lennének készek engedményeket tenni, de cserébe “rendbe kellene tenni” Görögországot.
