Az Európai Bizottság lényegében megakadályozta, hogy Magyarország háromezer milliárd forintnyi hitelt vegyen fel Oroszországtól a paksi bővítésre – írja a Financial Times. A lap szerint ez jelentős vereség Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki az ukrajnai konfliktusban a Kreml mellé állt.
Oroszország és Magyarország tavaly két 1200 megawattos atomreaktor felépítéséről állapodott meg, amelyre az orosz állami Roszatommal szerződött volna. Mindez azonban tovább növelte volna az Oroszországnak való kitettséget a döntés bírálói szerint.
Az Európai Unió számos tisztségviselője is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország az energiapolitikát akarja felhasználni Európa megosztására és egységének aláásására, például az Oroszországot sújtó európai szankciók tekintetében.
До свидания. Fotó: MTI
Az Euratom, az unió nukleáris felügyeleti szerve elutasította, hogy az erőműhöz Magyarország kizárólagosan Oroszországtól vásárolhasson fűtőanyagot. Magyarország fellebbezett a döntés ellen, de a Financial Times forrásai szerint az Európai Bizottság az Euratom oldalára állt a kérdésben. Erről a múlt héten hoztak döntést, a részletek ugyanakkor titkosak.
Mindenesetre ez az intézkedés megakadályozza az oroszoktól való hitelfelvételt a paksi bővítésre, a hitelmegállapodás ugyanis tartalmazza az orosz üzemanyag-szállítás kizárólagosságát – írja a brit üzleti lap. Ha az orosz fél nem hajlandó a szerződésmódosításra, az a projekt végét jelenti.
A Portfolio ugyanakkor azt írja: korai még arról beszélni, hogy a Paks II projekt megbukott volna. A következő időszak várhatóan egyeztetésekkel, módosításokkal, kompromisszumkereséssel telik majd, az orosz féllel kötött szerződés módosítása is szóba kerülhet.
A VS felidézi: az Európai Bizottság fő kifogása, hogy nem volt nemzetközi tender a beruházásra. Az EU-ban nem fogadható el, hogy ugyanaz legyen az építő, az üzemeltető és a fűtőanyag szállítója, csak olyan erőművet fogadnak el, amelybe több cég, több ország is szállít. A portál információi szerint a kormányzat azzal számol, hogy nyugati cégek, többek közt az amerikai Westinghouse és a német Siemens is részt vesz az orosz hitelből megvalósuló beruházásban. A Hír24 friss információi szerint a Westinghouse határozottan cáfolta, hogy tárgyalna a kormánnyal a fűtőelemekről.
A bővítéssel kapcsolatban egyébként más brüsszeli kifogás is felmerülhet: nagy eséllyel az uniós jogba ütközik az Áder János államfő által most aláírt jogszabály is, mely 30 évre titkosítja a bővítés részleteit. Jávor Benedek európai parlamenti képviselő panaszt tett az uniónál a titkosítás miatt.
Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár annyit közölt csütörtökön este: nem igaz, hogy az EU blokkolta volna az atomerőmű-építést, a magyar kormány helyreigazítási kérelemmel fordult a Financial Times-hoz.
