Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2007 óta idén először lesz minden uniós tagállamban gazdasági növekedés. Mind az EU-ban, mind pedig az eurózónában mérsékelt növekedést várnak, amely 2016-ban tovább gyorsulhat, de a külső kockázatok miatt sok a bizonytalanság.
Idén 1,7 százalékkal nőhet a GDP az EU-ban és 1,3-mal az eurózónában, jövőre ez a két szám 2,1 és 1,9 százalék lehet. A növekedés motorja az erősödő kereslet, a gazdaságot támogató laza monetáris politika és a komoly megszorításokat kerülő fiskális politika lehet.
Az Európai Bizottság előző, őszi előrejelzése óta több kedvező változás is volt: csökkent a kőolaj nemzetközi ára, az euró árfolyama jelentősen gyengült más nemzetközi devizákhoz képest, az Európai Bizottság új gazdaságélénkítési programot dolgozott ki. Az olajárcsökkenés és az euróárfolyam változása mindenütt másként hat, a laza monetáris politika ott segít többet, ahol eddig komolyabb gondok voltak a pénzügyi piacokon.
Az elmúlt hónapokban folytatódott az infláció csökkenése, az energiaárak mérséklődése miatt több tagállamban is negatív infláció volt. Uniós szinten 2015-ben 0,2 százalékos, jövőre 1,4 százalékos inflációra számítanak.
A munkanélküliségi arány még mindig a 2008-as gazdasági válság előtti szint fölött van, néhány országban drámai a helyzet. A gazdasági növekedéssel azonban javulhat a munkaerőpiacok helyzete, a munkanélküliek aránya 9,8 százalékra csökkenhet az EU-ban és 11,2 százalékra az eurózónában.
Az összesített GDP-arányos költségvetési hiány idén 2,6 százalékos lehet, jövőre 2,2 százalékra csökkenhet.
