Márciustól jelentősen átalakul Magyarországon a segélyezés rendszere, és ebben a járások mellett a helyi önkormányzatokra hárul a legnagyobb feladat. A forrást nagyrészt továbbra is az állam állja, azokat a településeket kivéve, amelyek a kormány megítélése szerint „jelentős mértékűnek” számító iparűzési adóbevétellel rendelkeznek, mert nekik abból kell majd állni ezeket a segélyeket. A többi önkormányzat összesen 30,1 milliárd forintos központi költségvetési támogatást kap erre a célra – számol be a lap.
A Világgazdaság úgy tudja, hogy ez csak az első lépés, a jövőben várhatóan a közszolgáltatások és a közösségi közlekedés finanszírozásában is sokkal nagyobb szerepet kellene vállalnia az önkormányzatoknak. A kormányban ugyanis egyre kevésbé nézik jó szemmel a települések önrendelkezését, és hosszabb távon azt tervezik: az utolsó fillérig meg fogják szabni, mire használhatják fel a települések az iparűzési adóbevételüket.
Ha ez így lesz, onnantól kezdve megszűnik az önkormányzatiság – állítja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Schmidt Jenő úgy látja, hogy valóban „komoly törekvés”, hogy minden helyi kiadással és bevétellel is az állam rendelkezzen. Hozzátette: a probléma csak az, hogy a 3177-ből 2800 településnek gyakorlatilag semmilyen bevétele nincs, sőt, még támogatáskiegészítésre is szorul.
Schmidt Jenő arra is felhívta a figyelmet, hogy az évi 700 milliárd forintos helyi iparűzésiadó-bevételből 400 milliárd elmegy a kötelező feladatokra. Körülbelül 100 milliárd a települések ivóvízellátásának, hulladékgazdálkodásának, iskolájának, egészségügyi ellátásának működtetésére kell. Ez azt jelenti, hogy az alig 400 településnek 200 milliárd forintnyi szabad mozgástere marad.
