Az Egyesült Királyságban az átlagjövedelem négyszerese a magyarnak, ami sok honfitársunk számára teszi vonzóvá az angliai, londoni munkavállalást. Mindez azonban nem feltétlenül jelent könnyebb egzisztenciateremtést, legalábbis nem Londonban.
A világ legdrágább lakóhelye a CBRE nemzetközi ingatlan-tanácsadó „Global Living Report” című új lakópiaci jelentése szerint ugyanis London, ahol hozzávetőleg 8,6 millió Ft/m2 áron vásárolhatunk egy új építésű, felső kategóriás belvárosi ingatlant. Az Otthon Centrum „Lakáspiaci Monitor” elemzése szerint Budapesten ezzel szemben egy belvárosi új építésű, prémium lakás átlagos négyzetméter ára „csupán” 700.000 forint.
Hongkong, New York City és London évek óta váltják egymást a dobogó legfelső fokán, 2014-ben a brit főváros 16%-os áremelkedéssel azonban rávert a másik két világvárosra. Budapesten csak 2-3 százalékos emelkedés volt mérhető 2013-ról 2014-re. A drágulás annak köszönhető, hogy a belvárosi ingatlanok piacát 46%-ban külföldiek mozgatják az angol fővárosban.
Budapesten is nőtt a külföldiek száma a lakáspiacon, ez leginkább az V. kerületben jellemző, ahol az Otthon Centrum szerint 2014-ben a vevők több, mint 13 százaléka volt külföldi. Ez ugyanakkor jócskán elmarad a londoni szinttől, egész Budapestet tekintve arányuk nem éri el a 2 százalékot sem.
A külföldiek befolyását, és London globális szerepét az is nagyon jól mutatja, hogy a londoni belváros árai nemcsak magyar szemmel csillagászatiak, hanem az átlagos angol családoknak is. Az Eurostat által publikált, legutolsó, 2013-ra vonatkozó, 4 fős, kétkeresős családok átlagos nettó jövedelmét alapul véve jól látszik: „Míg egy átlagos angol családnak 35 évnyi teljes nettó jövedelmét kell egy 50 négyzetméteres, bel-londoni, új építésű lakás megvásárlására fordítani, addig egy átlag magyar családnak csak 12 évnyi teljes nettó fizetése szükséges Budapest belső kerületeiben egy felső kategóriás, 50 négyzetméteres új építésű lakás megvételéhez” – mondta Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője.
A nyugat-európai lakásárak emelkedése mögött a kereslet-kínálat egyensúlyának felbomlása húzódik meg. Londonban a legkritikusabb a helyzet: az elmúlt tíz évben egymillió fővel nőtt a város lakossága, de alig 200 000 új apartman épült, azaz csak minden ötödik új betelepülőre jutott egy új lakás. Ez a 20%-os arány rendkívül alacsony, habár ez a mutató Párizsban és Berlinben is 50% alatti, a CBRE elemzése szerint. A fejlesztői oldal elégtelensége hasonlóan kritikus más nagyvárosokban is. A népességnövekedés különösen nagy kihívás volt a kínai főváros esetében, de mégis 2,3 millió(!) új lakás épült 10 év alatt a 3,3 millió új lakos számára. Tokióban az építőipar lépést tartott a kereslettel az elmúlt évtizedben.
Budapesten 2005 és 2014 között csaknem 65 000 lakás épült, a többségük a 2005 és 2009 között. Ebben az időszakban a népesség csak 55 500 fővel gyarapodott a fővárosban úgy, hogy Budapest népessége 2006-ig folyamatosan csökkent és csak 2007-től pozitív a demográfiai folyamatok egyenlege.
