Baldauf László szerint “súlyos mértékű” a hazai vállalkozások kiszolgáltatottsága. Mindig megvan a bája annak, amikor egy kormányközeli sajtóorgánum kormányközeli üzletemberekkel készít interjút. A mai napi olvasnivalót a Magyar Nemzet szállította. A lap a CBA vezérét kérdezte arról, mi az álláspontja az üzletlánc elleni bojkottal kapcsolatban. Nos, Baldauf László nem érti, mi lehet a célja a kezdeményezőknek ezzel az akcióval. Olvassák csak:
“Bízom abban, hogy nem a hálózatokban működő 77 ezer kereskedelmi dolgozó mindennapi megélhetését kockáztatnák, holott rájuk is gondolni kellene.”
Utána Baldauf rátér arra, hogy nálunk a forgalom 65–70 százalékát külföldi tulajdonú multinacionális hálózatok bonyolítják, pedig Nyugaton ez nem így van, ott sokkal jobban vigyáznak arra, hogy a szolgáltatás és a kereskedelem nagyrészt hazai vállalkozások kezében összpontosuljon. A CBA elnöke szerint a magyarországi helyzet egyenlő a kiszolgáltatottsággal. “Félreértés ne essék, nem a piaci verseny ellen vagyok, mert arra alapvető szükség van, azonban a hazai állapotok nem egészségesek. Ezért támogatunk minden olyan kezdeményezést, amelynek eredményeként meghatározóvá válnak a magyar tulajdonú vállalkozások, s ennek köszönhetően megerősödhet a kereskedelem, a szolgáltatóipar, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar” – mondja az interjúban.
A lap a Tesco képviselőit is szerette volna megszólaltatni többek között a vasárnapi zárva tartás kérdéséről és a különböző kereskedelempolitikai fejleményekről, de a cég jelezte, nem kíván élni a lehetőséggel. Közben a Heti Válasz azt írja, hogy a CBA-bojkott, Tesco-kampány hátterében az áll, hogy a magyar nagyvállalati szektor újjáépítésén dolgozik a kormány. Minden eszközt bevet a külföldiek kiszorítására és a hazai tulajdonú cégek térnyerésére.
A hetilap szerint önmagában nem szokatlan az Orbán-kormány piacrendező törekvése. Az ötvenes-hatvanas évek Nyugat-Európájára jellemző klasszikus, konzervatív gazdaságpolitikát követi, amikor a hazai nagyvállalati szektor újjáépítésén dolgozik – akár a multinacionális cégek kárára. A kabinet: 2010 óta több mint 1500 milliárd forintért vásárolt vissza külföldi tulajdonosoktól korábban eladott állami cégeket.
A kormány nemcsak vásárol, hanem jogszabályok révén is újraosztja a lapokat. Így már az éves GDP közel negyedét – több mint nyolcezer milliárd forintot – teszi ki azon ágazatok, társaságok forgalma, ahol az állam vette át az irányítást. Nem mindenütt fő szempont az állami tulajdon, inkább az, hogy idővel a hazai tőke vegye át a külföldiek helyét. Az elmúlt hetekben ezért szabta át a kormány az adórendszert a kiskereskedelmi, a dohányipari vagy a médiapiaci szereplőknek.
TESZTELJEN ÉS NYERJEN!
