Az OTP csoport cégei ismét beadták a Fővárosi Törvényszékre kereseteiket, amelyekben többek között azt kérik, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz és az Európai Unió Bíróságához a Kúria jogegységi döntését jogszabályba foglaló devizahiteles törvény miatt, mondta Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója hétfőn az MTI-nek.
A Fővárosi Törvényszék augusztus végén különböző formai okokból elutasította az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, a Merkantil Bank és az OTP Ingatlanlízing kereseteit. Csányi Sándor jelezte: ezek a formai okok nem voltak pontosan meghatározva, ami álláspontja szerint szintén tisztességtelen volt.
Az elnök-vezérigazgató elmondta: az OTP Bank a perrel érintett teljes szerződésállományáról, körülbelül 120-130 ezer szerződésről próbálja majd bebizonyítani a Fővárosi Törvényszéken, hogy az abban foglalt feltételek tisztességesek voltak. Csányi Sándor arra a kérdésre, hogy mit vár az OTP kontra magyar állam devizahiteles tárgyalásokon az eddigi törvényszéki döntések tükrében, azt mondta, az OTP a mindenkori jogszabályoknak megfelelően járt el, és ha e szerint vizsgálják a bank és az ügyfelek között kötött szerződéseket, akkor “nem találhatnak kifogást”.
Más kérdés, hogy a Kúria döntése olyan feltételeket támasztott utólag ezekkel a szerződésekkel szemben, amelyek korábban nem voltak ismertek, ennek következtében pedig nem is voltak betarthatóak – fűzte hozzá.
Csányi Sándor szerint tisztességtelen utólag előírni olyan feltételeknek való megfelelést, amelyek korábban nem voltak ismertek. Elmondta, kereseti kérelmükben javasolták a Fővárosi Törvényszéknek, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz és az Európai Unió Bíróságához, sőt ha az OTP számára kedvezőtlen ítélet születik, “akkor mi magunk is próbálunk ezekhez a fórumokhoz fordulni”.
Eddig sikertelenül fordultak a pénzintézetek az Alkotmánybírósághoz
Korábban azt írtuk: az állam ellen indított pereket a pénzintézetek első fokon többnyire sorra elveszítik. A múlt héten azonban – nagy meglepetésre – egy banknak kedvező ítélet is született.
E mellett a bíróságok egyre több ügyben elhalasztják az ítélethozatalt, miközben elutasítják a hitelintézetek javaslatát, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljanak útmutatásért. A Fővárosi Törvényszék most először, az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet perében fogadta el a hitelintézet javaslatát, és az AB elé terjeszti az ügyet.
A bíró éppen alkotmányossági aggályokra hivatkozva hozta meg döntését. Arra hivatkozott, hogy jelen esetben nem érvényesül a polgárjogi “fegyveregyenlőség” elve, tehát a feleknek nem állt elegendő felkészülési idő a rendelkezésükre – írta az MTI.
Az Igazságügyi Minisztérium már közleményben is reagált a bíró nem mindennapi magatartására. Azt írják, hogy a minisztérium “vizsgálja a bíró kezdeményezését”, és a döntéséről kialakított véleményüket megküldik az Alkotmánybíróságnak is. “Az Igazságügyi Minisztérium bízik abban, hogy az Alkotmánybíróság figyelemmel lesz az ügy társadalmi jelentőségére és soron kívül fogja a bírói kezdeményezést elbírálni” – írták.
