A kölni egyetem energia-gazdaságtani intézetének tanulmánya azt vizsgálta, milyen következményei lennének az Európába irányuló orosz gázimport egy, három, hat illetve kilenc hónapos leállításának a télen. Mivel Finnországnak nincsenek tárolói és 100 százalékban Oroszországból importálja a gázt, elsőnek érezné meg a szállítmányok kimaradását: az első hónapban 10, három hónap után már 50 százalékos hiánnyal kellene szembenéznie – idézi az EUObserver uniós ügyekkel foglalkozó hírportál.
Finnország után a legkitettebb országok Lengyelország, Törökország, Ausztria, Görögország, az egész Balkán-régió és Észtország. A német, francia és olasz gázellátást egy kilenc hónapos embargó vetné erőteljesen vissza – ekkor 46 milliárd köbméter gáz nem érkezne meg ezekbe az országokba. Magyarország, Csehország és Szlovákia is a kilenc hónapos kimaradást érezné meg a tanulmány szerint.
Dánia, Norvégia, Hollandia, Románia és az Egyesült Királyság viszont saját gáztartalékkal rendelkezik, ezeket az országokat még egy ilyen hosszú kimaradás sem viselné meg, feltéve, hogy nem lesz kivételesen hideg a télen. Oroszország sem maradna érintetlenül egy embargó esetén: a tanulmány becslése szerint az orosz gazdaság havi 4-4,5 milliárd euró bevételtől esne el, ami az állami olajvállalat, a Gazprom bevételeinek 3,5 százaléka.
