Így vagy úgy, de hamarosan megoldást kell találni a horvát INA-olajtársaságban lévő Mol-részesedés sorsára, mert az már túl régóta terheli a részvényárfolyamot, és sok bizonytalanságot hordoz – mondta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a társaság közgyűlését követő sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.
A Mol abban érdekelt, hogy mielőbb megállapodjon a horvát kormánnyal vagy eladja INA-részesedését. Hernádi Zsolt hangsúlyozta, hogy jelenleg mindkét megoldás elképzelhető, mindkettőre fel van készülve. Elmondta, hogy a Mol nem elégedett a horvát kormánnyal folytatott tárgyalások tempójával, és kész a megbeszélések felgyorsítására, mivel álláspontja szerint az INA, a horvát kormány és a Mol-részvényesek naponta sok millió dollárt veszítenek azzal, hogy a tárgyalások ilyen lassan haladnak.
Az elnök-vezérigazgató emlékeztetett arra, hogy legutóbb idén januárban egyeztettek a horvát kormánnyal, akkor állapodtak meg a tárgyalások felgyorsításában, a következő megbeszélés május elején lehet; a pontos időpontról még egyeztetnek.
Tárgyalás vs értékesítés
Hernádi Zsolt hangsúlyozta: a Mol mindent megtesz azért, hogy a tárgyalások előrehaladjanak, de ha ez hiábavaló, akkor mindent megtesznek azért, hogy az értékesítés haladjon előre.
“Hiba lenne azt hinni, hogy az a vita, ami Horvátországban kialakult, az teljesen független attól, ami az én személyemet érinti Horvátországban” – fogalmazott Hernádi Zsolt. Szólt arról is, hogy jelenleg két bírósági eljárás van folyamatban ellene, amelyekkel kapcsolatban azonban – lévén hogy folyamatban lévő ügyekről van szó – sok részlettel nem tud szolgálni.
Az elnök-vezérigazgató elmondta: az ügy tanulsága számára az, hogy a per nem ellene irányul, mert azt bárki ellen el lehetett volna indítani, aki az adott pillanatban a Mol vezetői székében ül. “Hogy én ültem ott, ez pusztán csak szerencse vagy szerencsétlenség kérdése” – fűzte hozzá. Elmondta: meggyőződése, hogy ebben az ügyben az igazság előbb-utóbb győzni fog, de “hogy ezt melyik joghatóság, mikor és hol fogja kimondani, arról fogalmam sincsen”.
Lassú növekedés, politikai bizonytalanság
Hernádi Zsolt a tavalyi eredményeket értékelve a gazdasági környezetről szólva kijelentette: az akut pénzügyi válságnak ugyan vége van, azonban a gazdasági válság “átalakult”, és ennek megfelelően az akut, gyors reagálásokat igénylő pénzügyi problémákat felváltotta a lassú növekedés problémája és a politikai bizonytalanság.
Kifejtette, hogy a világ olajkereslete lassabban ugyan, mint a válság előtt, de tovább nő, vagyis nem igazolódtak be a kereslet csökkenését valószínűsítő jóslatok. Hozzátette, hogy véleménye szerint a közeljövőben nem is várható keresletcsökkenés, és az elektromos autók elterjedése a következő évtizedben-évtizedekben nem lesz olyan gyors, hogy kiszorítsa a hagyományos üzemanyagot. Az olaj kitermelésében tapasztalható forradalmi változások, például az észak-amerikai nem konvencionális olajkitermelés pedig biztosítja, hogy a világ kőolajtermelése követni tudja az igényeket, ezért hosszú távon sem várható egyensúlytalanság kialakulása a kereslet-kínálatban.
Elmondta, hogy a régiónkban is stabilizálódott, sőt enyhén nőtt az olajkereslet. Hozzáfűzte, hogy a Mol-csoport dízeleladásai emelkedtek 2013-ban, az idén az első negyedévben pedig a benzin iránti kereslet is növekedésnek indult.
Nem mondhatunk le az orosz gázról
Az ukrán válságról szólva hangsúlyozta, hogy az rávilágít az egyoldalú függőség problémájára. A régiónak nemcsak a forrástól való függősége egyoldalú, hanem jelentős tranzit-útvonalbeli kockázatok is jelentkeznek a földgázforrás elérésében. Az utóbbi években kiépült csővezetékek ugyanis csak egyirányú szállítást tesznek lehetővé, függetlenül attól, hogy a szerződések alapján a kétirányú forgalmat is biztosítani lehetne. Sem a magyar-román, sem a magyar-horvát, sem a magyar-osztrák vezeték nem működik kétirányúan – mondta.
Véleménye szerint rövid távon nincs realitása annak, hogy Európa lemondjon az orosz gáz vagy olaj importjáról. Az alternatív gázbetáplálási lehetőségek nem elégségesek a mennyiség növelésére, legfeljebb ahhoz elegendőek, hogy pótolják az észak-afrikai kieső mennyiségeket vagy a természetes termeléscsökkenést – mondta Hernádi Zsolt.
Az elnök-vezérigazgató szerint 2013-ban sikerrel végrehajtották azt a feladatot, hogy a Mol-csoportot nemzetközi vállalattá alakítsák, emellett megalkották a Mol-csoport fenntartható nemzetközi kutatási, termelési, növekedési stratégiáját, és folytatták aktív kutatási tevékenységüket. Hangsúlyozta: egyértelmű stratégiát dolgoztak ki a Mol-csoport fejlesztésére, és készek arra, hogy megfeleljenek az előttük álló kihívásoknak.
Kérdésre válaszolva Molnár József, a Mol vezérigazgatója elmondta: van olyan tervük, amely hosszú távon figyelembe veszi, hogy az INA nem szerepel a csoport tagvállalatai között.
A rezsicsökkentés egy szabályozási politika
Hernádi Zsolt egy másik kérdésre elmondta: Horvátországban semmilyen hivatalos okiratot nem kapott arra vonatkozóan, hogy az úgynevezett “INA-Mol-Sanader kérdéskörben” jelenjen meg a horvát hatóságok előtt. Hozzáfűzte: kapott ilyen megkeresést a magyar ügyészségtől, a magyar hatóságok előtt megjelent, részletes tanúvallomást tett, és az ügyészségnek különböző dokumentumokat is becsatolt. Az ügyészség lefolytatta az eljárást, és megállapította, hogy abban az ügyben, amiben a horvát ügyészség jogsegélykérelemmel fordult a magyar hatóságokhoz és amelyben a magyar ügyészség nyomozást indított, sem ő, sem a Mol más vezetője nem követett el bűncselekményt.
Azzal kapcsolatban, hogy a rezsicsökkentés hogyan hat a Molra, Hernádi Zsolt kifejtette: a rezsicsökkentés egy szabályozási politika Magyarországon; vannak olyan lábai, amelyek a Mol számára negatívok, ezekre megpróbálnak válaszokat találni, az így kieső eredményeket valamilyen módon pótolni.
