Az Európai Unióban évente átlagosan 136 milliárd euró, Magyarországon kb. 440 milliárd forint, azaz a 4-es metró árával azonos nagyságrendű érték vész el a nem, illetve nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz miatt, amely a kieső munkanapok 50-60 százalékáért felelős.
A munkavállalók egészségének veszélyeztetésén túlmenően a munkahelyi stressz rontja vállalataink versenyképességét is. Hiszen növeli a hiányzások számát, csökkenti a hatékonyságot és magas fluktuációt eredményez.
Sokunkat gyötri
Egy friss felmérés szerint a munkavállalók 51 százaléka véli úgy, hogy munkahelyén általános a stressz, 10-ből 4-en pedig úgy vélik, hogy az azzal járó pszichoszociális kockázatokat az adott szervezeten belül nem megfelelően kezelik.
Mitől stresszelünk a legtöbbet?
A munkahelyi stressz elsősorban az időhiány, a túl szoros határidők, a képességeknek vagy a szakképzettségnek nem megfelelő elvárások, a személyi konfliktusok, az egyén vélt vagy valós érzései, illetve motivációja és elvárásai között kialakult feszültség, valamint a nem megfelelő munkafeltételek és munkakörnyezet miatt alakul ki, de forrása lehet a munkahelyi erőszak és a munkahelyi zaklatás is.
„A munkavállalók a fizikai, idegrendszeri és pszichológiai adottságaiknak megfelelően képesek a munkavégzés terhelő hatásait kompenzálni. Egyes munkavállalóknál a krónikus munkahelyi stressz miatt magatartási, pszichoszomatikus és pszichiátriai megbetegedések alakulhatnak ki” – mondta Dr. Erősné dr. Bereczki Edit, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal orvos szaktanácsadója.
„Az európai kutatások és felmérések azt igazolják, hogy a munkahelyi distressz felismerésének, kezelésének, megelőzésének hiányosságai miatt nemcsak az egyének és a munkáltatók szintjén, de társadalmi szinten is egyre inkább számolni kell annak a gazdaság teljesítőképességére és az életminőségre gyakorolt negatív hatásával” – tette hozzá a szakértő.
Nem jó az egyénnek, nem jó a vállalatoknak, nem jó az államnak
A munkahelyi stressz az Európai Unió tagállamaiban évente 136 milliárd euró kárt okoz a foglalkoztatóknak, elsősorban a vállalati szektornak, mivel a betegség miatt kieső és elveszített munkanapok mintegy 50-60 százalékának hátterében a stressz és annak negatív egészségi következményei állnak.
Európai Uniós szinten a tagállamok átlagosan évente a GDP-jük 4 százalékát, Magyarországon kb. 880 milliárd forintot fordít a munkáltatók és az állam a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések következményeinek kompenzációjára.
Az európai statisztikákat figyelembe véve kijelenthető, hogy ennek az összegnek a fele, vagyis Magyarországra vetítve mintegy 440 milliárd forint, azaz kb. egy 4-es metró árával azonos nagyságrendű érték, a munkahelyi stressz nem megfelelő kezelése miatt vész el.
