A kormány már korábban utalt arra, hogy egy számjegyűvé tenné az szja-t, az időponttal kapcsolatban azonban eltérő nyilatkozatokat hallhattunk: felmerült a 2015 és a 2016 is. A Magyar Nemzet szakértőket kérdezett, s a válaszokból többféle lehetséges forgatókönyv rajzolódott ki.
Még az év végén dönthetnek róla
Boros Imre közgazdász szerint a gazdasági növekedés üteme (2-2,5 százalék lehet), a kamatterhek csökkenése, a foglalkoztatás bővülése és a belső fogyasztás emelkedése megteremtheti annak a lehetőségét, hogy a kormány az év végén döntsön az egy számjegyű (a jelenlegi 16 százalék helyett feltehetőleg 9 százalékos) szja bevezetéséről.
Ő úgy véli, azért sincs mire várni, mert az intézkedés ára hamar megtérülne: a családoknál maradó jövedelemtöbblet növelné a fogyasztást, s így a fogyasztáson keresztül az áfabevételt. Ami igaz lehet a kiskeresetűekre, akik a fizetésük egészét vagy nagyobb részét költik fogyasztásra. De a magasabb jövedelműeknél inkább a megtakarításokban csapódhat le az adócsökkentés révén keletkező többletjövedelem. Legalábbis az eddigi tapasztalatok ezt mutatták.
Kell még pár év
A lap által megkérdezett más szakértők szerint viszont még nincsenek meg az egy számjegyű szja bevezetésének feltételei. Ők azt mondják, legalább két év kell a szükséges növekedési szint eléréshez. Az alacsonyabb (9 százalékos) szja bevezetéséhez 500 milliárd forint többletbevétel kellene a költségvetésben, ami csak 3,5-4 százalékos növekedés mellett érhető el.
De ennyi is csak elméletileg elég, hiszen itt még nem vették figyelembe, hogy közben a költségvetési kiadásokat is növelni kellene (pl. nyugdíjemelés, egészségügyi, oktatási kiadások) legalább az infláció (kb. 2 százalék) mértékével. Így már 5,5 -6 százalékos növekedés kellene, ami inkább 2-3 év alatt jöhet össze.
Inkább a munkaadói terheket kellene csökkenteni
A Napi.hu is azt boncolgatta, vajon honnan lenne fedezet az egy számjegyű szja bevezetésénél a költségvetés bevételkiesésének fedezésére. Emellett azt is felvetették, hogy a vállalkozások inkább az őket érintő bérterhek csökkentését várnák. Amire persze szintén nem túl sok mozgástér van.
Az MNO hivatkozik Csath Magdolna közgazdászra is, aki szintén azon a véleményen van, hogy a vállalkozókat terhelő, a növekedést gátló 27 százalékos szociális hozzájárulási adót kellene inkább csökkenteni. Úgy véli, mivel ez a lépés serkentené a foglalkoztatást, így a költségvetésben sem keletkezne lyuk.
Ilyen kormánytervekről azonban egyelőre nem hallottunk (kivéve a meghatározott munkavállalói körre vonatkozó, már megvalósult Munkahelyvédelmi Akciótervet).
Áfa, cafeteria, tranzakciós illeték
Mivel a kormány a fogyasztás felé tolná az adóztatást, arra nemigen lehet számítani, hogy a 27 százalékos áfa csökkenne. A cafeteriában viszont elvileg lehetnek egyszerűsítések, és a Figyelő értesülései szerint a tranzakciós illeték is csökkenhet, bár erről még vita van kormánykörökben
