A Magyar Nemzeti Bank változatlanul 2,1 százalékos növekedésre számít az idén legfrissebb, márciusi inflációs előrejelzésében, a jövő évi növekedési prognózisát pedig 2,5 százalékra emelte 2,4 százalékról.
Az idén 0,7 százalékos inflációt vár a jegybank a decemberi jelentésben jelzett 1,3 százalék helyett. Ez lehet, hogy a következő rezsicsökkentésnek köszönhető. Jövőre viszont a fogyasztói árak 3 százalékkal nőhetnek a decemberben várt 2,8 százalékkal szemben.
Vége a kamatvágásnak?
A nemzetközi pénzpiaci környezet jelentős romlása esetén a monetáris tanács nem lát lehetőséget a kamatcsökkentési ciklus folytatására – közölte az MNB a honlapján kedden.
A monetáris tanács közölte: az eddig megvalósított jelentős mértékű kamatcsökkentésre tekintettel, az ország kockázati megítélésének alakulását is figyelembe véve a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja. Ami persze nem egészen ugyanaz, mintha azt mondták volna, hogy nem vágnak többet az alapkamaton…
A monetáris tanács kedden 10 bázisponttal újabb történelmi mélypontra, 2,6 százalékra csökkentette az alapkamatot. Elemzők akkor azt jelezték, nemigen számítanak a tendencia folytatására. Legfeljebb azt tudják elképzelni, hogy még egy 10 bázispontos csökkentés jöhet.
Az MNB így látja
A monetáris tanács megítélése szerint az infláció 2014-ben a 3 százalékos cél alatt maradhat, majd 2015-től a középtávú inflációs céllal összhangban alakulhat. Az elmúlt hónapokban a fogyasztóiár-index historikusan alacsony dinamikát mutatott.
A monetáris tanács közleménye kitér arra: az elmúlt hónapokban megfigyelt gyengébb árfolyam fokozatosan megjelenik a maginflációs tételek árazásában, ami az inflációs alapfolyamatok emelkedését vetíti előre. A folytatódó gazdasági fellendüléssel párhuzamosan a kapacitáskihasználtság fokozatosan javulhat. Ugyanakkor a hazai reálgazdaság felől érkező inflációs nyomás szempontjából a lakossági fogyasztás csak lassabb ütemben élénkülhet, így a reálgazdasági környezet csökkenő mértékben, de továbbra is dezinflációs hatású marad.
Emellett a laza munkaerőpiaci környezet és az inflációs várakozások alkalmazkodása is a mérsékelt bérdinamika fennmaradását vetíti előre, ami elősegíti, hogy az infláció a jegybank céljával összhangban alakuljon.
A jegybanki közlemény szerint a következő évek növekedésének egyik forrása az export élénkülése lehet, amit a külső konjunktúra erősödése mellett a termelésbe fokozatosan bekapcsolódó új autóipari kapacitások és a javuló versenyképesség is támogatnak. Emellett a belső kereslet is bővülhet a következő években.
A beruházások élénkülését elősegítik a javuló konjunkturális kilátások, a jegybank növekedési hitelprogramja következtében is enyhülő hitelkorlátok, valamint az EU-források növekvő felhasználása. Másfelől a lakossági fogyasztás a rendelkezésre álló jövedelem bővülése mellett is csak fokozatosan élénkülhet. A válság előtt felhalmozott adósságok leépítése és a lassan javuló hitelezési feltételek miatt a megtakarítási hajlandóság magas maradhat.
A tanács szerint
A következő években is számottevő maradhat a gazdaság külső egyensúlyi többlete, mivel a fogyasztás és a beruházás gyorsuló növekedése ellenére a külkereskedelem többlete magas szinten stabilizálódhat. A magas külső finanszírozási képesség révén folytatódhat a külső adósság csökkenése, amely tovább mérsékli az ország sérülékenységét.
A tanács a márciusi inflációs jelentés alappályája körül három alternatív forgatókönyvet azonosított, amelyek a monetáris politika jövőjére érdemi hatást gyakorolhatnak. A tartósan alacsony külső inflációs környezettel és a külső kereslet vártnál lassabb fellendülésével számoló alternatív forgatókönyvben az inflációs cél az alappályában feltételezettnél lazább monetáris kondíciók mellett érhető el.
A kedvezőtlen külső környezettel és a magasabb befektetői kockázatkerüléssel számoló kockázati pálya esetén az alappályánál szigorúbb monetáris kondíciók mellett alakul az infláció közép távon az árstabilitással összhangban. Szintén szigorúbb monetáris politikai irányultság felé mutat a hazai foglalkoztatottság és a fogyasztás élénkülésével, így a belföldi dezinfláció mérséklődésével számoló forgatókönyv.
A monetáris tanács a márciusi inflációs jelentés áttekintését követően úgy ítéli meg, hogy a magyar gazdaságot kihasználatlan kapacitások jellemzik és az infláció közép távon a céllal összhangban alakulhat. A tanács megítélése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet megnövekedett bizonytalansága mellett is maradt még némi mozgástér óvatos kamatcsökkentésre, azonban a megemelkedett bizonytalanság a korábbinál is kisebb kamatcsökkentést indokolt.
A jegybank csütörtökön ismerteti az inflációs jelentése részleteit.
