A kormány február 26-án rendeletet hozott róla, hogy a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és a Magyar Takarék Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. összefonódását közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek minősíti.
Ennek pedig azért van “jelentősége”, mert ha a Gazdasági és Versenyhivatal vizsgálni akarta volna a Takarékbank eladási pályázatát, akkor ezt már nem teheti meg. És ha a Takarékbank 55 százalékos állami tulajdonrészének megvásárlásában érdekelt, és egyébként a pályázatot kifogásoló Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) és tagjai akartak volna egy ilyen vizsgálatot kezdeményezni, akkor már nekik sem lesz módjuk erre.
Az OTSZ-t meglepte
Önmagában misztikus egy ilyen döntés, de illeszkedik az eddig kibontakozó forgatókönyvbe, a váratlan lépések sorozatába – mondta megkeresésünkre az OTSZ ügyvezetője. Varga Antal szerint egyébként nem egyeztetett a kormány velük (a tulajdon 45 százalékát birtokló szövetkezetekkel) a döntés előtt.
Az egyetlen érvényes pályázatot beadó várható tulajdonos egyébként (a Magyar Takarék Zrt-t alkotó veszteséges FHB, és a 11 kisebb illetve 3 nagyobb takarékszövetkezet) szerinte nem indokolta a stratégiai kiemelést.
Sokkal inkább arról lehet szó, hogy ki akarták iktatni az eladásból a GVH-t, illetve hogy gyorsítani akarták a folyamatot – tette hozzá.
Varga szerint egyébként az is furcsa, hogy még nem hirdettek nyertest a Takarékbank értékesítésére kiírt pályázaton, de a kormányrendelet már kész tényként kezeli a a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és a Magyar Takarék Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. összefonódását. Ez olyan, mintha a kordé megelőzte volna a pacit – tette hozzá.
A takarékok érvénytelennek tekintik a pályázatot
De az OTSZ-nek nem is ez a legnagyobb baja a Takarékbank eladásával kapcsolatban. Hanem az, hogy tagjaikkal 45 százalékos tulajdonosként ők is szerettek volna pályázni, azonban ez lehetetlenné vált.
Szerintük ugyanis a pályázatban megfogalmazott feltételekkel kizárták őket a vásárlásból. Holott eredetileg arról volt szó, hogy előnyben részesítik majd a szövetkezeteket.
Az OTSZ igazságtalannak érezte a kirekesztést, és ezért a pályázatot érvénytelennek is tekintette. ANemzeti Fejlesztési Minisztérium azonban visszautasította az OTSZ vádjait. Szerintük szó sincs a pályázat tudatos befolyásolásáról.
