A Magyar Nemzeti Bank határozottan visszautasítja Király Júliának, a jegybank korábbi alelnökének az elmúlt hetekben az MNB-ről megfogalmazott állításait. „Olyan korábbi vezető bírálja most az MNB monetáris politikáját, aki a jegybank volt irányítóival együtt 2012 őszéig mesterségesen magasan tartotta a jegybanki alapkamatot, ezzel több százmilliárd forintnyi kárt okozva az országnak. E súlyos szakmai hibát tetézi, hogy az MNB vezetésében épp Király Júlia volt az, aki még a 7 százalékos mértékről is növelni szerette volna az alapkamatot 2012 áprilisában.”
„Ezzel szemben az új jegybanki vezetés idején a Monetáris Tanács fokozatosan, a globális befektetői környezet alakulását és az ország kockázati megítélését folyamatosan figyelve, 3,2 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.” Az MNB szerint mára bebizonyosodott, hogy a pénzpiacok elfogadták az alacsonyabb kamatszintet, a kisebb alapkamat miatt pedig olcsóbbá váltak a vállalati és lakossági hitelek, mérséklődtek az államadósság törlesztésének kamatai.
Egy nagyon súlyos vád
Király Júlia és az MNB korábbi irányítói – jelentősen megterhelve a költségvetést – 203 milliárd forintos idei veszteséget terveztek a jegybanknak azért, hogy hazánk ellen ne szünhessen meg a túlzottdeficit-eljárás. Ha ekkora vesztességgel zárná az idei évet az MNB, akkor az EU Magyarországot nem vette volna ki a túlzottdeficit-eljárás alól, ami beláthatatlan következményekkel járt volna hazánk külső gazdasági függését, sérülékenységét tekintve. Ezzel szemben az új jegybanki vezetés – rögzített céljainak veszélyeztetése nélkül – kilenc hónap alatt elérte, hogy idén az MNB eredménye nulla körül alakul, így a költségvetés mentesül a terhek alól – tudatta az MNB.
Nem értik
A jegybank értetlenül áll Király Júliának, mint a K&H Bank Zrt.-t tulajdonló KBC igazgatósági tagjának a Növekedési Hitelprogramra vonatkozó kijelentései előtt is. Király Júlia kockázatosnak és aggályosnak értékeli a hitelprogramot, ami szöges ellentétben áll a K&H Bank vezetőinek eddigi nyilatkozataival. A jegybank ezért felkéri a K&H Bankot, hogy tegye világossá álláspontját a Növekedési Hitelprogramról. Elfogadhatatlan, hogy Király Júlia időről időre – például leköszönő jegybanki alelnökként – a hazai és a nemzetközi befektetői közvélemény előtt megalapozatlan kritikát fogalmaz meg a MNB tevékenységéről. Teszi ezt olyan pénzügyesként, aki 2008-ban úgy vélekedett, csak a válság oldalszele érinti hazánkat, s aki olyan szűk rétegnek nevezte a devizahiteleseket, akiket nem szabad megmenteni. A pénzpiacok valós értékítéletét jelzi, hogy 2013 áprilisában, Király Júlia leköszönésének napján a forint árfolyama az euróval szemben erősödött.
Ez csapta ki a biztosítékot
Az MNB növekedési hitelprogramjáról a jegybank volt alelnöke azt mondta a Magyar Narancsnak, hogy jelenleg „a magyar gazdaság valójában lefelé megy. És valóban, ezért is nehéz elhinni, hogy hirtelen megjelenik az a sok száz kisvállalkozó, aki jól hasznosítja majd a kihelyezett olcsó állami hitelt. A kétely tehát bennem is erős, de egzakt módon bizonyítani egyelőre nem tudom, hogy ez miért rossz”. Király Júlia szerint az a mód, ahogyan a jegybanki döntéseket előkészítik és ahogyan azok megszületnek, borzasztóan nagy tragédiához vezethet. „Viszont kétségtelen, a vágtató ló is lebeghet a szakadék fölött, majd át is ugorhatja. Ezért sem akarom azt sugalmazni, hogy a növekedési hitelprogram egy eleve kudarcra ítélt program. És ezért merem kijelenteni azt is, hogy az isteni kegyelem a növekedési hitelprogramot is megmentheti.”
Mit olvas Matolcsy?
Király Júlia korábban hiteltelennek nevezte Matolcsy nyilatkozatát, hogy növekedési fordulat történt az országban, ez szerinte felveti a kérdést, hogy az MNB elnöke olvassa-e az irányítása alatt lévő intézmény tanulmányait, mert a jegybank inflációs jelentése alapján a tartós növekedési fordulatra még várni kell, csak a recesszió utáni fellendülésnek vagyunk tanúi, ami nem jelenti azt, hogy a gazdaság felzárkózási pályára állt, az elnyomott infláció nem tartható fenn tartósan.
A volt alelnök többször tisztázta, pontatlanul idézik, akik azt vetik a szemére, hogy kijelentette: nincs szükség a devizahitelesek megmentésére. Ehelyett azt mondta egy tanácskozáson, hogy a Fidesz nem arra kapott felhatalmazást a 2010-es választásokon, hogy megmentse a devizahiteleseket. A pontosítással arra utalt, hogy bár a devizahitelek problémája súlyos, van még néhány társadalmi csoport, amely szintén nincs könnyű helyzetben. Bajban lehet az is, akinek forinthitele van, de elveszti az állását, vagy egyszerűen csak az, aki munkanélkülivé válik.
