Elkészült a lista, amely az állami múzeumokban és intézményekben található tisztázatlan eredetű műkincsekről készült. A regiszter azonban olyannyira szigorúan bizalmas, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma sem írásban, sem szóban nem ad erről felvilágosítást – írja cikkében a Napi.hu.
Képünk illusztráció
Fotó: MTI / Honéczy Barnabás
A hazai múzeumokban tartott ismeretlen eredetű műkincseket lajstromozó regiszter azért különösen fontos, mert egy már beterjesztett törvényjavaslat szerint a magyar múzeumok és közgyűjtemények kötelesek lesznek majd visszaadni az ilyen műtárgyakat azok jogos tulajdonosainak vagy örököseinek, ha az állam nem tudja bizonyítani, hogy jogszerűen szerezte meg őket.
Aki tehát időben megismeri ezt a listát, gyorsan léphet, és szinte azonnal visszakérheti jogos vagy annak vélt tulajdonát – emeli ki a Napi. Csakhogy a vélhetően több ezer vagy tízezer tételt – milliárdos értékeket – tartalmazó lista szigorúan titkos minősítésű, vagyis ezt csak a kormányzat legszűkebb köre ismerheti meg.
Mravik László művészettörténész, a restitúciós ügyek egyik legjobb ismerője azt mondta a Napi.hu-nak: megítélése szerint a kérdés általános rendezéséhez nincs elegendő pénz. Ha a törvényt elfogadják, akkor az első lépésben körülbelül 2-300 millió dollárt, azaz 40-60 milliárd forintot kell majd kifizetni az adófizetők pénzéből az örökösöknek.
Mravik szerint a restitúció általánosságban nem a műkincsek tényleges visszaadását jelenti majd, hanem annak pénzbeli megváltását.
