A Költségvetési Tanács (KT) a 2014. évi központi költségvetés tervezetéről úgy vélekedett, hogy a 2014. évre előirányzott – az uniós módszertan szerint számított – 2,9 százalékos GDP arányos hiánycél, valamint a Stabilitási törvény szerint számított államadósság-mutató 2013. évi 76,8 százalékos értékének 2014-re 76,4 százalékra való mérséklődése a Stabilitási törvényben foglalt követelményeknek megfelel. A testület felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a tervezett hiánycél mindössze 0,1 százalékponttal marad el a 3,0 százalékos európai uniós – és a Stabilitási törvényben is megfogalmazott – követelménytől, az adósságmutató tervezett javulása pedig csak 0,4 százalékpont.
Ez azt jelenti, hogy a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés, alacsonyabb infláció, vagy az önkormányzati hiánynak és adósságnak, illetve a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adósságának nagyobb értéke is megakadályozhatja az adósságszabály és a hiánycél tartását – hívta fel a figyelmet a KT. A tanács úgy véli, „pozitív irányú kockázatot” jelent a növekedési hitelprogram kibővítésének gazdasági növekedésre és ezen keresztül a költségvetési bevételekre gyakorolt hatása. A tanács az adósságszabállyal kapcsolatos kockázat megfelelő szintű kezelését azért is szükségesnek tartja, mert a központi költségvetés adósságának alakulásán kívüli államadósság-tételekre a Költségvetési Tanácsnak nincs rálátása, és azok időben történő befolyásolására a kormányzatnak is korlátozottak az eszközei.
A testület úgy ítéli meg, hogy a költségvetés főbb adó- és járulékbevételei – a 2013. évi várható teljesülés, a 2014. évi nominális GDP növekedés, bruttó keresetkiáramlás és fogyasztási pálya alapján – az általános forgalmi adó (áfa) kivételével reálisan tervezettek. A 2014. évi bevételi előirányzatok közül azonban elsősorban az áfa-bevételek esetében látja úgy a KT, hogy a tervezet a fogyasztás növekedéséből és más – vélhetően a gazdaság “fehéredéséből” származó – hatást is túlzottan optimistán becsüli meg: a tényleges bevételek akár a GDP 0,5 százalékával is elmaradhatnak az előirányzattól.
Újratervezést is kérnek
A tanács további bevételi, valamint egyes kiadási sorokon is lát negatív kockázatokat; ilyen például több vállalati adónem és a koncessziós bevétel. A kiadási oldalon feszítettnek látja a felsőoktatás és a humánszolgáltatások előirányzatait, valamint közútkezelés finanszírozását. A kormány igen magasra tervezi az uniós források felhasználását és az ehhez tartozó önerő kiadásokat. A tervezettnél alacsonyabb tényleges beruházási teljesítmény nemzetgazdasági szempontból nem előnyös, de a költségvetési egyenleget az alacsonyabb önerő hozzájárulás révén – közvetlenül – javítja – jegyzi meg a tanács, amely azt javasolja, hogy a kormány a kockázatok elemzését ismételten végezze el, és ennek figyelembevételével határozza meg a 2014. évi törvényjavaslatban a tartalékok mértékét, vagy tegyen javaslatot egyéb, a kockázatok kezelésére alkalmas intézkedésekre.
Az adósságleépítési folyamat fékezheti a lakossági kiadások dinamikáját, és a kormány egyéb intézkedései – például a devizahitelek kivezetésére vonatkozó döntés – is jelentős hatással lehetnek a lakosság fogyasztói döntéseire. Másfelől az EU költségvetési periódus végére sűrűsödő és eredményesebbé váló forráslehívások, ezáltal a növekvő állami beruházási tevékenység pozitív impulzust adhat a növekedésnek. A tanács indokoltnak látja a Stabilitási törvény 2015-ben hatályba lépő előírásaiból következő feszültségek megvizsgálását is annak érdekében, hogy a szabály teljesüléséhez szükségesnek látszó – a gazdasági növekedés ellen ható – erőteljes költségvetési kiigazítás elkerülhetővé váljon. A Költségvetési Tanács elnöke Kovács Árpád, tagja Domokos László ÁSZ-elnök, illetve az immár a jegybankot irányító Matolcsy György.
Századvég: jövőre 2 százalékos növekedés várható
A bruttó hazai termék (GDP) idén 0,5 százalékkal növekedhet a gyenge nemzetközi konjunkturális helyzetben, a magánszektor tovább mérséklődő beruházásai és gyenge munkaerő-kereslete mellett – olvasható a Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzésében. Jövőre megítélésük szerint a GDP-növekedés megközelítheti a 2 százalékot. A kutatóintézet szerint a kedvező egyensúly megőrzése mellett az idén fokozatosan élénkül a növekedés, amelynek forrását a mezőgazdasági teljesítmény és a költségvetéshez kapcsolódó intézkedések jelentik.
A Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés című kiadvány az idei évben meginduló növekedés fokozatos élénkülését vetíti előre. A személyi jövedelemadó változása, a nyugdíjak inflációt meghaladó emelése és a rezsicsökkentés egyaránt növeli a lakosság jövedelmének reálértékét, így a fogyasztás szerény mértékben emelkedhet. A GDP bővüléséhez pozitívan járulnak hozzá az európai uniós támogatásokkal megvalósuló állami és önkormányzati beruházások is – áll a Századvég előrejelzésében.
Jövőre a növekedés erőteljesebbé és kiegyensúlyozottabbá válhat, a nemzetközi konjunktúra javulásával párhuzamosan az idei évnél dinamikusabb, 6 százalékot meghaladó exportbővülés is elérhető. A fogyasztásnak további lendületet adhat a reáljövedelmek emelkedése. A magánszektorban a foglalkoztatás bővülésének megindulása, míg az állami szektorban a pedagógusi életpálya-modell bevezetése javítja a jövedelem-kilátásokat. Várhatóan a lakosság hitelfelvételből fakadó devizakitettségének mérséklése is elősegíti a fogyasztási bizalom erősödését, bár az ebből fakadó hatásokat a szakértők még nem tudták számszerűsíteni. Az európai költségvetési tervezési periódus végére sűrűsödő forráslehívás várhatóan pozitív impulzust ad a beruházásoknak, így hosszú évek után jövőre ismét emelkedhet a beruházási ráta. Ezen hatások eredőjeként a Századvég Gazdaságkutató Zrt. megítélése szerint jövőre a GDP-növekedés megközelítheti a 2 százalékot.
Zárolni kellene az Országvédelmi Alapot
Az elemzők az alappályán még nem számoltak a nem ismert, a devizahitelesek megsegítését szolgáló új programmal, valamint a növekedési hitelprogram (NHP) keretének kibővítésével, ugyanakkor összességében ezek az intézkedések pozitívan befolyásolhatják a 2014-es növekedési kilátásokat. Az infláció az idén és jövőre is a jegybank 3 százalékos célja alatt marad. Az alacsony árnövekedési ütemhez a gyenge kereslet mellett a regulált árak mérséklődése, a rezsicsökkentés is hozzájárul. Az idei 2 százalék alatti inflációs rátához képest azonban némi emelkedés várható, a magas olajárak és a termelést terhelő adók költségnövelő hatása miatt.
A cél alatti infláció ellenére a monetáris politika mozgásterét egyre jobban korlátozza a globális kockázati környezet, különösen a Fed mennyiségi lazító intézkedéseinek kivezetése. Így az elemzők arra számítanak, hogy az MNB lazító ciklusa az idei évben 3,6 százalékos kamatszintnél éri el a mélypontját, és jövőre megindul egy fokozatos szigorító ciklus. A kiegyensúlyozott növekedés nem veszélyezteti az ország külső egyensúlyi pozíciójának alakulását, így jövőre is jelentős folyó fizetési mérlegtöbbletre számítanak az elemzők. A költségvetés hiánya mindkét évben 3 százalék alatt maradhat, de ennek teljesítéséhez az idei évben az Országvédelmi Alap zárolására van szükség. A bevételi kockázatok miatt a költségvetési célok biztonságos teljesítése érdekében a jövő évi költségvetésben is jelentős tartalék tervezésére lehet szükség – írta a Századvég Gazdaságkutató Zrt.
