A pereket azért indították, mert az adóhatóság az adózót az áfalevonási jog jogszabályokkal ellentétes gyakorlása miatt elmarasztalta. A NAV szerint az adózó azzal, hogy az EU-ból a termékeket nem közvetlenül az előállítótól, hanem egy köztes kereskedő útján vette meg, semmilyen önálló, érdemi tevékenységet nem végzett, vagyis fiktív ügyleteket bonyolított.
A NAV álláspontját az egyértelmű jogszabályi előírások, valamint a magyar vonatkozású ügyekben hozott európai bírósági döntésekben foglaltak ellenére nem bizonyította, az ügyleteket tételesen nem vizsgálta meg, ugyanakkor első- és másodfokú határozataiban az adózó terhére több milliárd forintnyi adóhiányt állapított meg.
A szakértők szerint az adóhatósági eljárások 2008 és 2010 között indultak. Azt az adóhatóság sem vitatta, hogy a termékek valójában megérkeztek-e, hiszen tényleges, dokumentált termékmozgásról volt szó. Arról ment a vita, hogy az a kereskedő, aki ebbe a kereskedelmi folyamatba köztes kereskedőként bekerült, érdemi tevékenységet végzett-e vagy sem.
A másodfokú határozatok ellen az adózó bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett. A bíróságok a kereseti kérelmeket megalapozottnak találták és kimondták, hogy a NAV eljárása jogellenes volt, így az adóhatóságoknak nemcsak a beszedett adót és annak kamatát, hanem az eljárási költségeket is meg kell téríteni.
