A két évvel ezelőtt bevzetett népegészségügyi termékadó (NETA) a sóspálcikák, chipsek, mogyorók és egyéb sós nassolnivalók piacát drasztikusan csökkentette. A korábbi évi kb. 27 ezer tonnás fogyasztás 16 százalékkal visszaesett és még mindig csökken.
A NETA az édességeket, szénsavas üdítőitalokat és a sós snackeket terheli, de a Hazai Snackgyártók Érdekegyeztető Fóruma szerint a snack-gyártókat érintette a legrosszabbul. A sós snackeket ugyanis egyrészt dupla akkora adó (250 Ft/kg) terheli, mint az édességeket vagy az üdítőitalokat, másrészt pedig a sós szakma jellemzően családi tulajdonú, csak snacket és csak a hazai piacra gyártó vállalatokból áll, amelyek semmilyen más tevékenységgel nem tudják kompenzálni az aránytalanul magas adót és a piac zsugorodását.
Mire jó?
Mindezek mellett kérdéses, hogy a sós snackpiac csökkenése közelebb vitt-e a népegészségügyi termékadó eredeti céljához, azaz a lakosság egészségesebb táplálkozásához. A magyarok ugyanis már a törvény életbelépése előtt is a legkevesebb snacket elropogtató európaiak közé tartoztak: összvissz 2,6 kilónyit ropogtatunk el évente fejenként, így a sóbevitelünk mindössze 1,3%-a származott a ropi, mogyoró, chips formájában elfogyasztott sóból. Az értékesítés csökkenése így eleve csak nagyon korlátozott hatást gyakorolhatott a táplálkozásunkra. Piackutatások szerint sóbevitelünk végül csupán 0,14%-kal csökkent a sós snackek fogyasztásának visszaszorulása révén.
