Gazdaság

9/11: a háború ára

9/11 (9/11)
9/11 (9/11)

Az Egyesült Államok történelmének legsúlyosabb terrortámadásában csaknem háromezer ember vesztette életét, pontosan tizenkét évvel ezelőtt. Az ezt követő afganisztáni és iraki háború több százezer ember életét követelte és a szövetséges erők dollármilliárdjait emésztette fel. Mibe került szeptember 11.?

A Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba becsapódó repülőgépek képei ma 12 évvel ezelőtt égtek bele a világ összes tévénézőjének retinájába. Szeptember 11. borzasztó eseményeit egy sokkal hosszabb, elnyújtott rettenet követte. A közel-keleti háborúk csaknem 300 ezer civil áldozatot követeltek, miközben több ezer dollármilliárdot emésztettek fel.


A tizenkettedik évforduló
Fotó: AFP / Justin Lane

Míg az amerikai Kongresszusi Költségvetési Hivatal korábbi becslése 1800 milliárd dollárra tette 2012-ig az afganisztáni és az iraki háborúk költségeit, a washingtoni Brown Egyetem kutatói ennél sokkal magasabbra saccolták a kiadásokat: szerintük a két háború, valamint a pakisztáni terrorfészek folyamatos támadása eddig 4 ezer milliárd dollárba került.

Ez ráadásul még korántsem a végleges szám. Az egyetemen nem vették figyelembe az Afganisztán újjáépítésére szánt (és a rossznyelvek szerint Kabulban teljes mértékben elsikkasztott) dollármilliárdokat, sem pedig a veteránellátási költségeket, juttatásokat, amelyeket ráadásul a háború kitörése előtt felemeltek, hogy ezzel is vonzóbbá tegyék a katoaéletet a harcképes fiatalok számára.

A Harvard Egyetem közpolitikai professzora, Linda B. James jelentéséből sem a kormányzati becslések tűnnek megalapozottnak. A professzor asszony szerint is 4 ezer, de akár 6 ezer milliárd dollár is lehet a háborúk összköltsége. Tovább növeli a számlát, hogy a kiadásokat nagyrészt kölcsönből fedezték. A konfliktusok 2 ezer milliárd dollárral – a 2001 és 2012 közötti időszakban 20 százalékkal – növelte az amerikai államadósságot.


Amerikai katonák bombát és fegyvereket keresnek egy afganisztáni kunyhóban
Fotó: AFP / David Swanson

Míg a hadiipar felpörgetése megdobta az amerikai GDP-t, az elmúlt évek pénzügyi válsága és az óriási adósság miatt az emberek egyre kevésbé nézték jó szemmel a hatalmas kiadásokat. Főleg, hogy a dollármiliárdokat egy „második Vietnámként” elhíresült, deklaráltan megnyerhetetlen háború emészti fel.

Magyar buzgalom

Magyar csapatok mind az iraki, mind az afganisztáni misszióban részt vettek.

Irakba immár Szaddám Huszein rendszerének megdöntése után vonult be 300 magyar katona 2003 augusztusában. 2007-ban a honvédség egy 15 fős csoportot, majd egy évvel később további három törzstisztet küldött Irakba, hogy a helyi erők kiképzésében segítsenek.

A magyarok tulajdonképpen az amerikai csapatok kivonulásakor, 2011. szeptemberében utaztak haza Irakból.

Az afganisztáni szerepvállalás a magyar haderő a világháború utáni legkomolyabb akciója. Összesen 2500 magyar katona teljesített it szolgálatot.


Magyar Idegenlégiós Afganisztánban
Fotó: AFP / Joel Saget

A NATO missziójához 2004-ben csatlakozott Magyarország, a Tartományi Újjáépítési Csoport vezetését 2006 októberében vettük át. Utakat, kórházakat, erőműveket építettek a magyarok, emellett pedig a helyi rendőrök kiképzésében is részt vettek. Az országból idén márciusban vonult ki a Magyar Honvédség. Az Amerikai Egysült Államok 2014 végéig hagyja el Afganisztánt.

Drága, drága

Ugyan cikkünk megjelenéséig a Honvédelmi Minisztérium nem válaszolt lapunk kérdésére, miszerint pontosan hány forintba került Magyarország iraki és afganisztáni missziója, azt biztosan tudhatjuk, hány emberéletet követeltek az akciók.

2004-ben Irakban 38 magyar katona sérült meg egy öngyilkos merényletben, Nagy Richárd posztumusz hadnagy azonban még ugyaneben az évben a konvoját ért támadásban meghalt.

Az afganisztáni misszió eddig hét magyar életébe került.


Fotó: AFP / Rick Loomis

2008-ben két tűzszerész is meghalt házi készítésű bombák hatástalanításakor. 2010 augusztusában két magyar katona halt meg, hárman pedig súlyosan megsebesültek, amikor a Magyarországra induló konvojukat megtámadták. 2011-ben egy orvos-százados szívrohamban halt meg a magyar bázison, abban az évben májusban pedig további két magyar katona veszett oda, amikor autójuk felborult. A hivatalos indoklás szerint a sofőr ismeretlen okból félrerántotta a kormányt, azonban akkoriban bejárta a sajtót az információ, miszerint a magyarok nem a helyi terepviszonyoknak megfelelő felszereltségű járműveket használnak Afganisztánban. A magyar katonák sisakja, fegyverzete is elmaradt a többiekétől.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik