Az eredményeket ismertető keddi budapesti sajtótájékoztatón Kiss Judit, a cég ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a munkaerő-piaci mutató értéke – amelyet a munkaerő-felvételt és elbocsátást tervezők arányának különbségéből számolnak – a 2013 végéig terjedő időszakra a szezonálisan kiigazított adatok szerint mínusz 4 százalékon állt, 3 százalékponttal gyengült mind az előző negyedévhez, mind a múlt év azonos időszakához viszonyítva.
A felmérés szerint negyedéves összehasonlításban a munkaerő-felvételi hajlandóság 3 százalékponttal gyengült, míg éves összevetésben egy százalékpontos a javulás. Az ügyvezető igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy megugrott – 12 százalékra nőtt – azoknak a vállalatoknak a részaránya, amelyek 3 hónapra előre sem tudják, hogyan alakul a létszámuk. Ez a mutató jellemzően 2-4 százalék körül szokott mozogni, az idei utolsó negyedévre vonatkozó adat ugyanakkor az előző negyedévhez képest egy, az előző év azonos időszakához képest pedig 8 százalékponttal emelkedett. Emiatt munkaerő-piaci szempontból olyan megoldásokra van szükségük ezeknek a cégeknek, amelyek rugalmasságot tesznek lehetővé számukra – vélekedett Kiss Judit.
Hozzátette: kevés olyan iparág van, amelyben hosszú távú üzleti tervet lehet készíteni, ezenkívül a cégek számos területen megkezdték a szervezetük, működésük, sok esetben pedig a teljes üzleti modelljük átalakítását. Amíg az új rendszerek nem állnak fel, a tervezés is nehezebb, különösen a humán erőforrás területén. Azoknak a cégeknek, amelyek sikeresen akarnak működni, új munkaerő-piaci modelleket kell alkalmazniuk, foglalkozniuk kell a munkatársak képzésével, és új szakemberforrások után kell nézniük” – mondta az ügyvezető.
Csökkenésre számítanak
Kilenc szektorból hétben a munkaadók az alkalmazottak számának csökkenésére számítanak az idei utolsó negyedévben. A legnagyobb arányban az építőipar és a vendéglátóipar területén terveznek elbocsátásokat a munkaadók. A mutató értéke ezekben a szektorokban a legalacsonyabb, -9, illetve -8 százalék. A köz- és szociális szférában ugyancsak gyengék a várakozások: a mutató értéke itt -7 százalék.
A közüzemi szolgáltatások területén ugyancsak elbocsátásokra lehet számítani, a mutató -6 százalékon áll. A munkaadók mindössze két szektorban számoltak be pozitív kilátásokról: a pénzügyi és üzleti szolgáltatások területén a legoptimistábbak a várakozások, a mutató értéke ebben a szektorban +7 százalék.
Negyedéves összehasonlításban a munkáltatók kilenc ágazatból hatban jeleztek csökkenést. A legjelentősebb, 7 százalékpontos visszaesés a köz- és szociális szférában, valamint a vendéglátóiparban várható, és 6 százalékponttal gyengült a mutató értéke a pénzügyi és üzleti szolgáltatások területén. Eközben mindössze két szektorban várható erősödés, köztük a mezőgazdasági, vadászati, erdészeti és halászati ágazatban, 5 százalékponttal.
Az előző évhez viszonyítva kilenc szektorból hatban gyengült a mutató értéke. Jelentős, 13 százalékpontos visszaesés volt a vendéglátóiparban. A köz- és szociális szféra mutatója 7, a gyártás, valamint a nagy-és kiskereskedelem mutatója pedig 5-5 százalékponttal csökkent. A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva mindössze két ágazatban erősödött a mutató értéke: a legnagyobb, 6 százalékpontos javulást a pénzügyi és üzleti szolgáltatások területén várják a munkaadók.
A Dél-Dunántúl munkaadói a legpesszimistábbak
A regionális adatok szerint nyolc régióból ötben a munkahelyek számának csökkenését várják a munkaadók 2013 negyedik negyedévében. Az Dél-Dunántúl munkaadói a legpesszimistábbak: itt a mutató értéke -12 százalék. Ugyancsak gyenge felvételi kedvet jelentettek Észak-Magyarországról, ahol a mutató -7 százalékon áll, valamint a Közép-Dunántúlról és a Dél-Alföldről, ahol a mutató értéke egyaránt -6 százalék. A munkát keresők mindössze két régióban számíthatnak bővülő lehetőségekre, a legnagyobb mértékű – plusz 8 százalékos – felvételi kedvet a Nyugat-Dunántúli munkaadók jelezték.
Az előző negyedévhez viszonyítva nyolc régióból ötben romlottak a kilátások; a legnagyobb visszaesésről a Dél-Alföldi munkaadó számoltak be: itt 7 százalékpontot gyengült a mutató értéke. 4-4 százalékponttal romlottak a kilátások a Közép-Magyarországi és a Dél-Dunántúli régióban, míg az Észak-Alföldön 5, Budapesten 4 százalékponttal javultak a kilátások.
Az egy évvel korábbihoz képest öt régióban csökkent a mutató értéke, a legnagyobb mértékben – 11 százalékponttal – a Dél-Dunántúlon.
