Úgy tűnik, a diákokért versenyeznek a pénzintézetek, amelyek a – szakportál piaci körképe szerint – a tranzakciós illeték növelése után visszafogottan emelték a diákszámlák árait. Akár havi 120-250 forintból is megúszható a bankolás, ha kártyával költi el pénzét a diák, és egyszer vagy kétszer vesz fel készpénzt ATM-ből. Ez azért is fontos, mert az egyetemeken, főiskolákon tanuló diákoknak a szabad felhasználású Diákhitel1 igénylésekor kötelező a bankszámla, tehát egyáltalán nem mindegy, mennyit kell fizetniük érte.
A számlaköltségek leginkább a tranzakciós illetékkel emelkedtek, de a legtöbb helyen díjmentes a számlavezetés. A kártyás vásárlásért nem kell fizetni, ám díjmentesen már csak egy banknál lehet hozzájutni a pénzhez, míg tavaly még minden diákszámlánál volt ilyen lehetőség. A többség most havi egy-két kedvezményes készpénzfelvételt tesz lehetővé, ekkor a tranzakciós illetéket kell csak fizetni.
A bankkártyát az első évben szinte mindenhol díjmentesen adják a diákoknak, a második évtől több helyen fizetni kell, és néhány pénzintézetnél jelentősen megdobja az árat, ha utalni is szeretne a diák. Azénpénzem.hu szerint a számla kiválasztásakor érdemes átgondolni, azt mire is használná a fiatal. Ha sokszor utalna, akkor nem szabad olyan csomagot választani, ahol magas az erre felszámított minimumdíj.
Már a kiskamaszok is szeretnének bankkártyát
Mint korábban az FN24 megírta, a diákok legfőbb pénzforrása a zsebpénz, az ajándékba kapott pénz és a munkából származó bevétel. Ezekből a forrásokból közel évi 32 milliárd forint összeggel gazdálkodik az általános iskolás korosztály. Ez derült ki a TakarékPont hálózat kutatásaiból, valamint Marián Béla szociológus elemzéséből, amely szerint a szülői minta befolyásolja a fiatalok gazdasági orientációját. Azok, akik kapnak ilyen jellegű támogatást a szüleiktől, jobban kontrollálják kiadásaikat, inkább preferálják a gyűjtögetést a pénzköltéssel szemben, jövőorientáltak, tudatosabbak és több a megtakarításuk.
A hazai pénzügyi kultúra elmarad a fejlett országokétól. Túl sok készpénzt használunk, túl kevés a rendszeresen megtakarító háztartás, és a megtakarítók távolról sem optimálisan választanak a pénzpiaci lehetőségek közül – mondta a szociológus. A serdülők és az egyetemisták a takarékoskodást alapvető eszköznek tartják ahhoz, hogy megvalósíthassák céljaikat. A TakarékPont saját kutatásaiból kiderült, hogy a 14-30 év közötti korosztály 84 százalékának van megtakarítása, miután rendszeresen félretesz jövedelméből valamekkora összeget. Továbbá egy-egy jól meghatározott cél érdekében kétharmaduk akár fél évig vagy annál tovább is hajlandó lenne gyűjtögetni. A megtakarítási célok között említették a képzési kiadásokat, a nyelvvizsgaköltségeket és a jogosítvány megszerzését.
A gyerekek és a fiatalok elsősorban közvetlen fogyasztási célok érdekében hajlandóak takarékoskodni, például valamilyen értékesebb műszaki cikk megvásárlására vagy egy utazásra, nyaralásra, esetleg fesztiválozásra. A 8-10 évesek többsége már rendszeresen kap zsebpénzt, rájuk lehet a legnagyobb hatással bármilyen pénzügyi edukáció. Ráadásul az ő szüleik igénylik a legtöbb segítséget gyerekeik pénzügyi szocializációjához. A 10-14 éves kiskamaszok többségének pénzügyekkel kapcsolatos érdeklődése a felnőtt világ felé fordul. Ők már bankkártyát és saját számlát szeretnének, amit sok esetben meg is kapnak a szüleiktől.
