Az, hogy megszűnt a kötelező önminősítés rendszere egyben azt is jelenti, hogy most már nem minden magyar szállodának van csillaga. A régi besorolásokat ugyanis csak tavaly júniusig lehetett használni.
A szállodák bő harmada szerezte meg eddig a védjegyet
Magyarországon mintegy 900 (nyáron inkább 950) szálloda működik – tudtuk meg a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkárától, Kovács Istvántól. Közülük eddig 486-an jelentkeztek be a minősítésre, és 343-an kapták meg a védjegyet – derül ki a HotelStras oldaláról. A többieknek jelenleg hivatalosan nincs csillaguk.
Kovács István szerint egyébként a szállodák többsége felkészülten jelentkezik a minősítésre, és meg is felel. De így is mintegy 10-15 százalék azok aránya, akik elsőre nem mennek át a „vizsgán”. Nekik javaslatokat tesznek arra, hogy milyen beruházásba fogjanak, vagy például hogyan változtassanak a szervezésen.
Közülük van olyan hotel, amelyiknek nagyon elhúzódik a minősítése. Az eddigi tapasztalatok alapján 5-10 százalék alatt van azoknak a jelentkezőknek az aránya, akik végül feladják a csillagszerzést.
Ellenőrzik is
Egy minősítés 4 évre szól. Amelyik hotel megszerzi a csillagjait, az pedig számíthat rá, hogy később ellenőrzik, tartja-e a színvonalat. A korábbi önminősítési rendszerben erre nem volt példa – tudtuk meg a főtitkártól.
Panasz alapján akár a csillagok visszavonására is sor kerülhet, de eddig ez nem fordult elő. Viszont a megesett, hogy a vendég jogos észrevétele alapján a HotelStars „eljárt” és felszólította a szállodát a probléma orvoslására. A csillagot akkor vonnák meg, ha ennek a kérésnek nem tenne eleget az adott hotel.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a vendégnek érdemes megnéznie, hogy melyik szálloda milyen minősítést kapott, s hogy mi jár az odautazónak az adott csillagszámért.
A régi napraforgókat is megtarthatták
A falusi vendéglátóknál annyiban más egy a helyzet, hogy náluk csillag helyett napraforgók jelölik a minőséget, amihez persze más elvárások tartoznak. S ennél a szállástípusnál meg lehetett tartani a régi napraforgókat is – tudtuk meg a Falusi és Agrárturizmus Országos Szövetségének irodavezetőjétől, Horváth Balázstól.
Így a mintegy 3200 falusi szálláshelyből nagyjából ezer szállásadónak vannak régebbi napraforgói, az új minősítést pedig eddig 393 hely szerezte meg. A falusi szállásadók közül mintegy 1-3 százalék nem kapja meg egyébként a tanúsítást, többnyire azért, mert nem felel meg az elvárt színvonalnak, nincs meg minden kötelező berendezési tárgya, vagy mert olyan kicsik a helyiségei, hogy valószínűleg a szálláskiadási előírásoknak sem igen felel meg.
Jobban szelektál
A vendégek számára talán az lehet a leghasznosabb az új napraforgós rendszerben, hogy szórtabb lett a mezőny. Régebben nagyon sok falusi szálláshelynek volt 4 napraforgója, ami nem könnyítette meg a választást azok számára, akik a minőségi szolgáltatást keresték. Most viszont határozottan nehezebb megszerezni a negyedik napraforgót, mint korábban. Ami Kovács szerint nem probléma. Pont azért nem, mert jobban segíti a választást.
A magyar turisták körében egyébként még kevésbé ismert a napraforgós jelölés, mint külföldön. Annyit érdemes még tudni, hogy az idei évtől a falusiturizmus.hu oldalra csak minősített szállásadók ajánlatait teszik fel.
