“Sem a Sólyomról, sem a Hungarian World Airwaysről, sem más jövőbeni kezdeményezésről nem érdemes beszélni mindaddig, amíg valamelyikből tényleg légitársaság nem lesz. Sokkal inkább azokat a jelenségeket érdemes megvitatni, amelyek a jelenlegi kezdeményezések kapcsán kerültek napirendre” – írta a Wizz Air.
A fapados cég szerint az újonnan induló légitársaságok túlnyomó többsége vagy soha nem száll fel vagy néhány éven belül csődbe megy, amikor nem tudja fizetni a számlákat és valamelyik létfontosságú szolgáltatást biztosító partnere úgy dönt, meghúzza a ravaszt. A cég emlékeztet rá, hogy a Wizz Airnek „több tíz millió eurónyi tőkére illetve tőke jellegű finanszírozási formára volt szüksége ahhoz, hogy pénzügyileg kézben tartsa a kezdeti időszakot, mindezt akkor, amikor az európai gazdaság szárnyalt és feleannyiba sem került az olaj, mint ma. A jelenlegi gazdasági stagnálás, a magas olajárak és a légitársaságok közti sokkal erősebb verseny miatt a szükséges tőke még magasabb, mint néhány éve volt.
Akik nem rendelkeznek megfelelő tőkebefektetéssel, azoknak nincs reális esélyük bekerülni azon kevesek közé, akik nem mennek csődbe néhány éven belül. Az elmúlt években számos alultőkésített légitársaság ment csődbe. Minden ilyen esemény jelentős számú utasra van negatív hatással és bizonyosan aláássa a légiközlekedési piac iránti fogyasztói bizalmat, ezáltal gátolja az adott ország légiközlekedésének fejlődését és negatívan hat annak reputációjára is.”
Egy elavult flotta megkérdőjelezi a működési biztonságot és a hatékonyságot. A pénzügyi források hiánya miatt egy cég elavult gépek beszerzésére kényszerül, ami sokkal drágább, így gyengíti a versenyképességet. A Wizz Air hosszan sorolja az elavult technológia hátrányait, hozzátéve, hogy a „magyar polgári légiközlekedésnek semmiképpen sem lehet érdeke, hogy az öreg és nem hatékony repülők üzemeltetéséről legyen ismert”.
Számos hagyományos légitársaság felismerte, hogy változtatniuk kell az üzleti modelljükön ahhoz, hogy megőrizzék versenyképességüket – emlékeztet a cég, amely példákat hoz arra, hogy a nemzeti légitársaságok milyen „bátortalan lépésekkel próbálnak alkalmazkodni a megváltozott üzleti környezethez. A magasabb költségszintjük, amit részben az öregedő flottájuk tart magasan, nem eredményez alacsony viteldíjakat”.
A légiközlekedési hatóság kötelezettsége ellenőrizni, hogy egy új légitársaság rendelkezik-e a működéshez szükséges műszaki és pénzügyi háttérrel. Pontosan a fent leírt kockázatok elkerülése vagy csökkentése végett a légitársaságokat felügyelő hatóság felelőssége megvizsgálni a légitársaság pénzügyi hátterét is. Az érvényben lévő szabályozás értelmében egy induló légitársaságnak háromhavi költség készpénzes fedezetével kell rendelkeznie. Ennek az előírásnak a célja, hogy védje az utasok érdekeit. Egy légitársaság váratlan bukását a felügyeleti hatóság által tanúsított kellő körültekintés akadályozza meg – írja végül a Wizz Air, amely felsorol néhány olyan európai légitársaságot, amely az elmúlt néhány évben ment csődbe. A teljes lista itt található!
