A gazdaságkutató legfrissebb előrejelzése szerint a növekedés döntően abból fakad, hogy a tavalyi nagyon kedvezőtlen időjárással szemben idén összességében sokkal jobbak a természeti feltételek, emiatt a mezőgazdasági GDP legalább 20 százalékkal nő. A fogyasztás stagnál, a beruházás tovább csökken. Mivel a gazdasági bővülés csekély, a foglalkoztatás terén is csak a közmunkaprogramok kiterjesztése miatt lehetséges a növekedés.
A jó mezőgazdasági termés hatása csak később érződhet. A kiskereskedelmi forgalom és az építőipar termelése emelkedett, de csökkent az ipar teljesítménye. A GKI szerint a kivitel határozottan élénkült, de a beruházások tovább estek. A foglalkoztatás az első öt hónapban az öt főnél nagyobb cégeknél és a költségvetési szférában enyhén csökkent, de a KSH lakossági felmérése szerint 1,4 százalékkal emelkedett a valamiféle munkát végzők aránya.
Kedvező és kedvezőtlen jelek egyaránt érezhetők, a fejlődés határozott iránya még nem rajzolódik ki – áll a prognózisban. A gazdaságkutató 2013 egészére vonatkozóan 2,2 százalékos inflációt vár. A folyamatokat egymással ellentétes hatások, piaci és kormányzati döntések is erőteljesen befolyásolják. A kormány energiaár és közműszolgáltatás díj-csökkentő lépései jelentősen lefelé húzzák az inflációt, az újabb és újabb kivetett adók viszont begyűrűznek az árakba.
A telefonadó, a közműadó, az e-útdíj, a tranzakciós illeték mind emelik a drágulás ütemét. Ugyanígy hat a július 1-től megemelt dohánytermék árrés. Piaci alapon jelentősen drágulnak az élelmiszerek, üzemanyagok. A piaci szolgáltatások és a tartós fogyasztási cikkek lassítják az átlagos áremelkedést. A kilátásba helyezett újabb 10 százalékos áram és gázár csökkentés e termékek súlyánál fogva éves szinten nagyjából 0,8 százalékponttal mérsékli az inflációt.
Ugyanakkor a szeptemberi-októberi megvalósítás csak részben lesz érzékelhető az éves átlagban, hiszen csak 2-3 hónapot érint az idei évből. Az infláció ütemének idei csökkenése az államháztartás egyensúlyának alakítására egyértelműen negatívan hat. A jegybanki alapkamat július 24-től 4,0 százalék. A GKI szerint a kamatvágások sorozata a jegybanki vezetés szerint tovább folytatódik, csak a mértéke lesz kisebb, feltehetően 10 bázispont.
A lehetséges kamatpályát – a pénzügyi stabilitás miatt – behatárolják a külső körülmények is. Az alacsony kamat egy ponton túl már nem lesz elég vonzó az elmúlt időszak legjelentősebb állampapír-vásárló csoportjainak. A forint erőteljes, 310-320 fölé gyengülése esetén a kamatcsökkentési periódus vélhetően leáll, sőt szélsőséges esetben akár kamatemelés is bekövetkezhet – írta elemzésében a GKI.
Az előrejelzés szerint az államháztartási hiány végeredményben idén a GDP 3 százaléka körül – valahol a 2,7-3,4 százalékos sávban – alakul, vagyis kisebb elcsúszás valószínű a 2,7 százalékos hiánycélhoz képest. Az államadósság rátája 2013 végén a GDP 79-80 százaléka körül lesz, az idei változás előjelét a forint év végi árfolyama és a kincstári tartalék nagysága dönti el – állapítja meg a GKI.
Néhány napja a kormány a munkaerő-piaci trendeket kedvezőnek nevezte. Jelezte, hogy ismét nőtt a foglalkoztatottak összlétszáma 2012 azonos időszakához képest. A 2013. április-június időszakban a 15-74 év közötti foglalkoztatottak száma az előző év azonos időszakához képest 55 ezer fővel, 3 millió 931 ezer főre nőtt, amely 1,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
