A bankok már megtanulták, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás kockázatos lehet számukra, a biztosítóknak azonban eddig nemigen kellett ezzel a korláttal szembesülniük. Nemigen találni ugyanis olyan eljárást, amelyben azt sérelmeznék az ügyfelek, hogy a biztosító számukra jelentősen hátrányosan változtatta volna meg a feltételeket – számolt be az Azénpénzem.hu.
Pedig ilyen esetre is van számos példa.
A lap például a svájci frankos kombihiteleket említi meg. Ennek a korábban kedvelt konstrukciónak az volt a lényege, hogy a hitel felvevője a kamatot és a kezelési költséget a banknak fizette, a tőkerész törlesztését pedig a biztosítónak. A pénzt egy alapba helyezte el a biztosító, ami az ígéret szerint azért lehetett (volna) jó az ügyfélnek, mert az alap hozama jócskán lecsökkentette (volna) a tartozást. De mivel a válság ezeket az alapokat sem kerülte el, így sok adós óriásit bukott. Ami azt jelenti, hogy ahelyett hogy csökkent volna, magasabb lett a tőketartozása, s így persze a fizetendő kamat és a kezelési költség is nőtt.
Ami önmagában is bosszantó lehet. Viszont ezzel párhuzamosan előfordult az is, hogy egyoldalú szerződésmódosítást végzett a biztosító: jócskán (egy konkrét esetben több százszorosan) megemelte az alapok közötti váltás költségét. Ami eszünkbe juttathatja, mit is mond a Ptk., illetve mit mondott a Kúria a tisztességtelen szerződési feltételekről a nem lakáscélú devizahiteles szerződésekkel összefüggésben.
A lap szerint egyébként a Pénzügyi Békéltető Testület előtt egyelőre rendre buknak azok az ügyfelek, akik a biztosítói befektetéseket kifogásolják.
A témáról bővebben itt olvashat!
