A bankok egy része – az OTP-től eltérően – megtévesztően, a valósnál alacsonyabb árat tüntetett fel szerződéseiben és hirdetéseiben, amikor a teljes hiteldíjmutatóból (thm) kihagyta az árfolyamrést. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakemberek szerint a valósnál alacsonyabb thm-et használó bankok jóval súlyosabb hibát követtek el, mint az OTP, ezért náluk súlyosabb megítélés alá kell majd esniük a múlt héten hozott döntésben foglaltaknál.
Mivel már a kölcsön kiválasztásának pillanatában félretájékoztatták az ügyfelüket, hamis állításukkal jogtalan versenyelőnyre tettek szert a többi pénzintézettel szemben – közölte a lap egyik forrása. Azt még nem lehet megmondani, hogy az árfolyamrés kihagyása a thm-ből szándékos félrevezetésre vagy a jogszabályok nem egységes értelmezésére vezethető vissza. Mindenesetre az is előfordul, hogy ugyanazon bank egyik hitelénél beleszámolták az árfolyamrést, a másiknál pedig kihagyták.
A Kúria múlt heti döntésében kimondta, hogy semmis az a szerződés, amelyikben nem szerepel a költségek között a devizaátváltásnál alkalmazott árfolyamok különbsége. A tárgyalás alperese, az OTP Bank ugyan nem esett ebbe a hibába, de a bíróság döntésének értelmében ennek ellenére semmis lett az adott hitel a költségek hiányos feltüntetése miatt. Igaz, a Kúria az ítéletével végül ismét érvényesítette a szerződést.
DÉSZ: Vége lehet a devizahitelesek rémálmainak
A Devizaadósok Érdekvédelmi Szövetsége (DÉSZ) szerint a Kúria döntése kedvező jogi hátteret ad a devizaelszámolású kölcsönszerződésekre alapozott banki és végrehajtói kényszerintézkedések jogi úton történő megakasztására, a moratórium érvényesítésére. A végrehajtásokat jogilag megalapozó közjegyzői záradékok kiadásai megelőzhetők, vissza is vonathatók. A végrehajtások is megállíthatók a jogi és elszámolási viták rendezéséig, azaz a szerződéseket megtámadó perek lezajlásáig.
A Hiteles Mozgalom négy kérdése
Közben egy másik szervezet, az úgynevezett Hiteles Mozgalom a Kúriához fordult. Az FN24-nek eljuttatott közlemény szerint a szervezet arra szeretne választ kapni, hogy a bíróság a semmis szerződést miért tette érvényessé azzal, hogy utólag kiegészítette szövegét. A kiegészítéssel kapcsolatban van négy kérdésük.
1. Kérdés
Az elmúlt években sorra születtek uniós ajánlások, irányelvek (pl. 87/102/EGK, 2001/193/EK, 2008/48/EK) melyek a hitelezők és a hitelfelvevők kapcsolatát kívánják úgy szabályozni, hogy a hitelező pénzintézeteket kötelezik egyre inkább arra, hogy a szerződéskötés folyamatában kapjanak a hitelt felvenni szándékozók információkat az őket terhelő költségekről (valamint kockázatokról, azonban ez ebben a perben nem szerepelt). A sorra születő jogszabályok célja, hogy a fogyasztóknak lehetővé kell tenni, hogy olyan helyzetben legyenek, hogy felelősen tudjanak dönteni. Sajnos a pénzintézeteknek valamiért ez nem érdekük, csak törvényi kényszer hatására adnak információt, adatot a szerződéskötés során.
Fotó: Neményi Márton
Ez a kiszolgáltatott állapot ismert a Kúria számára is, mivel megjelenik az ítéletben:
„A fogyasztók védelmét az indokolja, hogy ők a kölcsönt nyújtó professzionális gazdasági szereplőkhöz képest információs hátrányban vannak, a kölcsönt nyújtók intellektuális, szakmai és kommunikációs erőfölénye a kölcsönszerződés megkötésekor, illetve a jogviszony egész tartama alatt egyértelműen fennáll.”
Jelen perben hiányzott egy jelentős költségről az információ, a tájékoztatás a szerződésben. Ezt a tényt a Kúria az ítéletben megállapítja, kimondja a szerződés semmisségét.
Miként tartja a Kúria összeegyeztethetőnek az uniós irányelvekkel az általa alkalmazott megoldást, ha egy pénzintézet a fogyasztóval szemben visszaél erőfölényével, a fogyasztó számára információs hátrányt teremt, akkor az a megoldás, hogy utólag beleírja a szerződésbe a hiányzó információt?
2. Kérdés
A Kúria joggyakorlat elemzői csoportja által készített anyag nem javasolja („arra nincs mód”), hogy a bíróság „helyreállító kikötést konstruáljon”, a „felek akaratát mintegy pótolja”, „érvénytelen szerződési feltételt kiegészítsen”, „korábban nem létező új szerződési feltételt alakítson ki”.
„A fogyasztói kölcsönszerződés az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő érvénytelen feltétel mellőzése esetén is teljesíthető. Arra nincs mód, hogy a bíróság az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő érvénytelen szerződési feltétel mellőzése helyett, azt módosítva új, a felek egyenlőségét helyreállító szerződési kikötést állapítson meg.”
„Ha a szerződési feltételnek csak meghatározott része érvénytelen, nincs akadálya, hogy a bíróság – a részleges érvénytelenség szabályait alkalmazva – a szerződési kikötésnek ne az egészét, hanem csak az érvénytelenségét okozó részét mellőzze.”
„Arra azonban nincs mód, hogy a bíróság az érvénytelen szerződési feltétel mellőzése helyett a felek akaratát mintegy „pótolja”, és a új, a szerződési igazságosságot, jogegyenlőséget helyreállító kikötést konstruáljon, vagy pedig ennek érdekében az érvénytelen szerződési feltételt úgy egészítse ki, hogy valójában egy korábban nem létező, új – tisztességes – szerződési feltételt alakítson ki.”
A Kúria joggyakorlat elemzői csoportja felhívja a figyelmet arra is, hogy mivel járna, ha a bíróságok így járnának el. „Megszűnne a visszatartó erő” és a „szolgáltatók továbbra is alkalmazni próbálnák” a korábbi gyakorlatukat.
„Ha a nemzeti bíróság jogosult lenne arra, hogy az ilyen szerződésekben foglalt tisztességtelen feltételek tartalmát módosítsa, e lehetőség sérthetné a 93/13 irányelv 7. cikke által elérni kívánt hosszú távú célt. E lehetőség ugyanis hozzájárulna annak a visszatartó erőnek a megszüntetéséhez, amely az eladók vagy szolgáltatók tekintetében jelentkezik az ilyen tisztességtelen feltételeknek a fogyasztók vonatkozásában való puszta és egyszerű alkalmazhatatlansága következtében […], mivel az eladók vagy szolgáltatók továbbra is alkalmazni próbálnák az említett feltételeket annak tudatában, hogy még ha azok érvénytelenségét meg is állapítanák, a szerződést a nemzeti bíróság a szükséges mértékben továbbra is kiegészíthetné oly módon, hogy az említett eladók vagy szolgáltatók érdekei biztosítottak legyenek ” (69. pont).
Miként tudja összeegyeztetni a Kúria a saját döntését a korábban elkészített munkaanyagával?
3. Kérdés
A Kúria az ítéletében megállapítja, hogy az árfolyamrés használata „egyértelműen nem jelentős költség”.
„Az érvénytelenségi ok az adott tényállás mellett a fogyasztó nem megfelelő formában történt tájékoztatása egy, a fizetési kötelezettségeire kiható, bár az összfizetési kötelezettséghez viszonyítottan egyértelműen nem jelentős költségről.”
A Kúria figyelmen kívül hagyott egy szövegidézetet, mely szerint az árfolyamrésből az ügyfeleknek „indokolatlanul magas költség keletkezik”. Ezt az idézetet tartalmazza az ítélet, ez az idézet egy törvény szükségességének indoklásából való.
A Hpt. egyes rendelkezéseit 2010. november 27-i hatállyal módosító 2010. évi XCVI. tv. indokolása az 1. § kapcsán azt tartalmazza: „a devizában nyilvántartott, illetve devizában nyújtott, de forintban törlesztett hitelekhez kapcsolódó fizetések alkalmával (pénzügyi intézmény által történő folyósítás, ügyfél általi elő- vagy végtörlesztés és díjak megfizetése) az egyes devizanemek bankok által meghatározott átváltási illetve eladási árfolyamai közötti jelentős különbség miatt az ügyfeleket terhelő indokolatlanul magas költség keletkezik”.
Nézzük meg, „egyértelműen nem jelentős” vagy „indokolatlanul magas” költségről van szó?
A Magyar Nemzeti Bank összesítve tartalmazza az összes pénzintézet adatát.
2010-ben a lakosság devizahitel-állománya 5700 milliárd Ft körül mozgott.
A Kúrián vizsgált OTP-s szerződésben 1% volt az árfolyamrés. Az árfolyamrés hatása 1% költségnövekedés, vagyis ez a költség több mint 57 milliárd Ft (5700 milliárd Ft x 1%).
Ezt az árfolyamrés okozta költséget a futamidő alatt kamatostúl kell megfizetni. Ezt az összeget a forintárfolyam romlása is emeli, mivel ezeknél a kölcsönöknél a számolás devizában történik.
Az 1% egyáltalán nem tekinthető mértékadónak, a bankok általában nagyobb árfolyamrést használtak (az OTP is a duplájára, 2%-ra emelte), volt bank mely 4% árfolyamréssel számolt.
A fentiek alapján a bankoknak legalább 100 milliárd Ft bevételük származik abból az ügyfelekkel nem közölt árfolyamrésből, mely a szerződéseket semmissé teszi.
A felperesek jogalap nélküli gazdagodás miatt indítottak keresetet. A hitelintézetek legalább 100 milliárd forinttal gazdagodtak jogtalanul, legalább 100 milliárd forinttal szegényedtek az érintett családok.
Mi alapján állapította meg a Kúria, hogy az árfolyamrés használata nem jelentős költség?
4. Kérdés
Az Alaptörvényben rögzítve van a fogyasztók, az állampolgárok védelme.
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el
Alaptörvény SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG – XXVIII. cikk
Magyarország védelmezi állampolgárait.
Alaptörvény G cikk
Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.
Alaptörvény M cikk
Összhangban tartja-e a Kúria a saját ítéletét az Alaptörvénnyel, független és pártatlan ítélet született, mely védelmezi a magyar állampolgárt és védi a fogyasztót az erőfölénnyel lévővel szemben?
