A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrégiben jelentette meg a fizetési rendszerről szóló jelentését. Ahogy különböző nemzetközi felmérések is kimutatták, az MNB elemzéséből is az derült ki, hogy az elektronikus fizetések elterjedése össztársadalmi szempontból jelentős megtakarítást hozhatna.
Ha Magyarországon az északnyugat-európai arányban használnánk az elektronikus fizetési megoldásokat, akkor számításaik szerint évente mintegy 100 milliárd forintot spórolhatna a magyar gazdaság. Ezért az MNB szorgalmazta a készpénzes fizetések háttérbe szorítását az elektronikus fizetéssel szemben.
Ez a százmilliárd forintos feltételezett megtakarítás olyan szempontból is érdekes, hogy a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által hétfőn bejelentett adóemelésektől 110-120 milliárd forintos pluszbevételt vár a tárca.
Fotó: MTI/Beliczay László
Még két héttel a bejelentés előtt úgy nyilatkozott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi infrastruktúrák igazgatóságának vezetője, Barta Lajos, hogy ha a kormány esetleg emelné a tranzakciós illeték mértékét, akkor az MNB azt javasolja, hogy tovább növekedjen a banki elektronikus szolgáltatások előnye az illetéknél. Sőt, a jegybank azt sem zárná ki, hogy a kártyás tranzakciók illetékmentesek legyenek – mondta.
Ezután megkérdeztük az MNB-t többek között arról, tesznek-e javaslatot arra, hogy a kártyás és az elektronikus fizetés illetékmentes legyen, s ezzel párhuzamosan emelkedjen a készpénzfelvétel illetéke.
Az MNB azt válaszolta akkor, hogy pénzforgalmi szakmai szempontok alapján célszerűnek tartanák, ha a tranzakciós illetékkulcsok közötti relatív különbség növekedne, és a készpénzfelvételre érvényes felső korlátot eltörölnék.
Ez végül is megvalósulhat. Hiszen a gazdasági tárca által benyújtott törvényjavaslat szerint a készpénzfelvételnél a jelenlegi 3 ezrelékről 6 ezrelékre (vagyis a duplájára) emelnék a tranzakciós illetéket augusztustól, és az illetékfizetés felső, hatezer forintos korlátját is eltörölnék.
Azonban ezzel párhuzamosan a kártyás fizetések és az átutalás illetékét is emelnék, a jelenlegi 2 ezrelékről 3 ezrelékre. Amivel persze teljesült az MNB által megfogalmazott másik cél, hiszen nőtt az illetékkulcsok közötti különbség, egy ezrelékről három ezrelékre. De ha azt vesszük, amit Barta Lajos mondott, vagyis hogy az MNB támogatta volna az elektronikus vásárlás és fizetés illetékmentességét, akkor ezzel az elképzeléssel szembemegy a törvényjavaslat.
A Matolcsy György vezette MNB azonban nem így értékeli a dolgot, mondván: az adóügyi törvényalkotás a kormány és az Országgyűlés feladata, és az illetékkulcsok megállapításánál figyelembe kell venni a költségvetési bevételi célokat is.
